A politikai csatározások és a gyermekvédelmi rendszer feltárt rendszerszintű válsága nyomán végre nekilátott a tényleges munkának az Országgyűlés vizsgálóbizottsága. A Diószegi Judit vezette testület a frakciók által benyújtott javaslatokból összeállította azt a tíz fókuszterületet, amelyeket a következő hónapokban részletesen górcső alá vesznek.

A testület napirendjére kerül a gyermek- és lakásotthonok állapota, az intézményi abúzus és a kortárserőszak, a jelzőrendszer működése, valamint a szakemberek kiválasztásának és mentális támogatásának hiányosságai is. A bizottsági munka tétje nem kicsi, hiszen az ágazat finanszírozási összeomlása és az ellátási kapacitások hiánya mellett a gyermekvédelemből kikerülő fiatalok utógondozása is évtizedes lemaradásokkal küzd. A feszített tempót jelzi, hogy a felállított grémiumnak év végéig kell benyújtania a teljes rendszert átvilágító zárójelentését – írta meg a 444.

Az örökbefogadás aktáival kezdi meg a munkát a gyermekvédelmi vizsgálóbizottság

A munka érdemi részének előkészítéseként a testület elfogadta az elnök javaslatát, így a következő ülések egyikén meghallgatják Rácz Andrea szociológust, az ELTE dékánhelyettesét, aki átfogó képet ad majd a hazai gyermekvédelem strukturális bajairól. A parlamenti frakciók ezen felül saját szakértőket is delegálhatnak a bizottsági munkába. A vizsgálat nem korlátozódik az akadémiai szférára: a tervek szerint a Szociális és Családügyi Minisztérium képviselőjének is meg kell jelennie a testület előtt, hogy elszámoljon azzal, milyen információkat és visszaéléseket tártak fel eddig a területen.

A megállapodás értelmében a legsürgetőbb és legérzékenyebb területtel kezdenek: az örökbefogadások elakadt eljárásaival és a kórházakban hónapokra magukra hagyott csecsemők tragikus helyzetével.

A politikai és szakmai viták kereszttüzében álló ágazat felügyeletére a Tisza Párt már be is mutatta saját szakértőjét Hegedűs Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és tanszékvezetője személyében. A szakember – aki több mint 25 éve kutatja a bántalmazott gyerekek és a bűnelkövető fiatalok helyzetét – jelenléte jól mutatja, hogy a bizottság a kriminálpedagógiai és pszichológiai szempontokat is érvényesíteni kívánja. A szakértők végleges névsoráról és a megállapított témák pontos sorrendjéről a jövő heti ülésen hoznak hivatalos döntést.

Szakértői meghallgatások és miniszteri elszámoltatás a bizottsági üléseken

A bizottság megalakulása körüli viták során világossá vált, hogy a testület nem az egyes egyedi esetekben akar elmerülni, hanem az intézményi és finanszírozási struktúra alapvető hibáit keresi. Korábban a családon belüli és intézményi bántalmazások kapcsán éles politikai összecsapások alakultak ki, amikor Magyar Péter élesen bírálta a kormányzati gyermekvédelmi intézkedések visszáságait és az örökbefogadások körüli bürokratikus akadályokat. A mostani vizsgálat éppen azt hivatott tisztázni, hogy a jelzőrendszerbe érkező bejelentések miért rekedtek meg következmények nélkül az elmúlt években.

A munkaterv elfogadásával a politikai felelősségre vonás és a jogalkotási korrekció előkészítése párhuzamosan indul el. A vizsgálóbizottságnak alig néhány hónapja maradt arra, hogy a minisztériumok és a szakellátó intézmények átvilágításával olyan javaslatcsomagot tegyen le az asztalra, amely megállítja a gyermekvédelmi háló további rombolódását. A szerdai ülés alapján a frakciók közötti technikai egyetértés megvan a témákban, ám a minisztériumi meghallgatások és a számonkérések indulásával az igazi politikai összecsapások még csak most kezdődnek.