Nézem Képzőművészet 110 év után, véletlenül azonosítottak egy szobortöredéket a Szépművészeti...

110 év után, véletlenül azonosítottak egy szobortöredéket a Szépművészeti Múzeumban

Promóció

Tudományos vizsgálatok segítségével azonosítottak egy több mint 110 éve a Szépművészeti Múzeumban őrzött, antik szobortöredéket. Mint kiderült, a büszt Hadrianus római császárt ábrázolja, ráadásul ebből a szobortípusból csak négy darab lelhető fel a világon, írja az MTI.

Promóció
- Advertisement -

Az 1908-ban a Szépművészeti Múzeumba került, fej nélküli mellszobor első pillantásra keveset árul el. Egy ruhátlan férfi bal vállán csupán egy ruhakapcsoló tűvel rögzített köpenyt látni, a mellén pedig egy keresztbe húzódó szíjat. Azonban a köpeny és a szíj könnyen meghatározható: az előbbi a római hadvezérek jellegzetes rangjelző ruhadarabja, a paludamentum, az utóbbi pedig egy kardszíj. A büszt tehát harcosként és katonai parancsnokként jeleníti meg az ábrázolt személyt.

Hadrianus császárt ábrázoló portrétöredék a Szépművészeti Múzeumban, aminek témáját 2019-ben sikerült azonosítani. A szobor 1908-ban került a budapesti gyűjteménybe / Fotó: Szépművészeti Múzeum

Hans Rupprecht Goette berlini régész, az Antik Gyűjtemény készülő szobrászati katalógusának egyik szerzője felfigyelt egy további részletre is: a kettős kardszíj megcsavarodik a mellen. Ez a látszólag jelentéktelen apróság segít eldönteni, hogy kiről készült a büszt. A motívum ugyanis mindössze három további római mellképen fordul elő, amelyek fürtös hajú, szakállas ifjút ábrázolnak. A kutatók szerint a budapesti büsztöt is hasonló fejjel kell elképzelni.

Római éremképek alapján az ifjú Hadrianus császárként azonosítható, aki 117 és 138 között uralkodott, korábban pedig Pannonia helytartója is volt. Ez a portrétípus eltér a császár szokásos ábrázolásmódjától, és csupán két nagyon rövid időszakban fordul elő.

118-ban, amikor Hadrianus trónra került, illetve uralkodása legvégén. A büszt stilisztikai jellemzői a későbbi keltezést támasztják alá, a szobor tehát 137-138 körül készülhetett.

Több mint 100 éves rejtély oldódhat meg: Leonardo da Vinci tulajdona lehet a szobor, amelyen Szűz Máriát ábrázolta

Ha feltevése igaz, ez az egyetlen szobor, amely fennmaradt a reneszánsz mestertől. A terrakotta szobrot jövő hónapban fogják kiállítani Firenzében azon a retrospektív kiállításon, amelyet a Strozzi-palotában rendeznek Leonardo mesterének, Andrea del Verrocchio (1435-88) firenzei reneszánsz művésznek szentelve – adta hírül a The Art Newspaper művészeti hírportál.

Egy most lezáruló vizsgálat során Danielle Decrouez genfi kutató és munkatársai végigelemezték az Antik Gyűjtemény márványait, hogy meghatározzák, hol bányászták a követ, és sikerült megállapítaniuk, hogy ezt a szobrot göktepei márványból faragták. Ezt a márványfajtát csak nemrégiben fedezték fel Törökországban, az ókori nagyváros, Aphrodisziasz mellett. A 2. században ez számított a legjobb minőségű márványnak, ebből faragták az uralkodó réteg és a császár számára készülő szobrok színe-javát.

Restaurálás közben 240 éves titkos üzenetre bukkantak egy Krisztus szobor belsejében

A már említett két papírlap a közeli El Burgo de Osma katedrálisának káplánja írt. Joaquín Mínguez, aki 1777-es keltezéssel írta alá levelét, beszámolt arról, hogy a szobrot Manuel Bal faragta, valamint információkat közölt az adott korszak gazdasági, vallási, politikai helyzetéről. Leírta például, hogy milyen volt a püspökség termése, mik a gyakori betegségek – maláriás láz, tífusz.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy hátul a büszt támasztéka gomba alakú, ezt a formát pedig az athéni szobrászműhelyek használták. A múzeum közleményének összegzése szerint tehát a büszt, amelyet athéni szobrász faragott a legjobb minőségű, aphrodisziaszi márványból, Hadrianus császárt ábrázolja élete végén, fiatal harcosként és hadvezérként.

Egy új tanulmány kimutatta: a múzeumlátogatás jó hatással van a stresszre

A brit Művészeti Alap nemrég megjelent tanulmánya kimutatta: az emberek 63%-a azért jár múzeumba, hogy megszabaduljon a stressztől. Viszont mindössze 6% jár rendszeresen galériákba és múzeumokba. Az is kiderült, hogy akik sűrűbben kapcsolódnak ki a művészet segítségével, elégedettebbek az életükkel.

Hadrianus portrétöredékével a Szépművészeti Múzeum Muszeion elnevezésű kamarakiállítás-sorozatának új tárlatán találkozhatnak a látogatók.

Promóció
Promóció
Promóció

legnépszerűbbek

A WHO üzeni: ezeket tartsd be, hogy ne kapd el a koronavírust

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlásokat tett közzé, milyen szabályokat érdemes betartani a megelőzés gyanánt, valamint mik a koronavírus tünetei.

Az olasz nővér megmutatta, milyen káros hatásai vannak a koronavírusnak

Egy olaszországi nővér a koronavírus frontvonalából posztolt.

Így teszi tönkre a tüdőt a koronavírus

A felvételek az egyik olyan kínai páciens tüdejéről készültek, aki még tavaly decemberben hunyt el Kínában.
Promóció

a szerk. ajánlása

Andy Warhol cipőillusztrátorként kezdte – Érdekességek a pop-art atyjáról

Andy Warhol a XX. század egyik legmeghatározóbb művésze volt.

Laczkovich Borbála, a Banksy-kiállítás kurátora: „A felszín mögött egy komplex és ellentmondásos képet kapunk”

Laczkovich Borbála, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora segítségével tisztába tesszük, mit is jelent egy Banksy-mű hitelessége, jogos-e a művész szellemiségére hivatkozni a kiállítás ellen, miközben jópár műhelytitokra és felszín alatti sztorira is fény derül.

Saiid: „Ugyanaz a vonat, csak lecsatoltak egy pár vagont”

A lényeg, hogy az „élet szörfdeszkáján” sodródni és ride-olni is ugyanolyan jó lehet!

ez is érdekeltéged
<3