Kapcsolódó cikk
A poszthoz egy 2017-es cikket is csatolt – amelyben egy díjátadón elmondott kritikája miatt került összetűzésbe Gönczi Gáborral, a Tények akkori és mindvégig megmaradó arcával. Hajós akkor azt mondta: hánynia kell attól, ami a Tényekben történik. Gönczi rosszul vette. Hajós válasza akkor sem volt finomkodó: „Ha egy kormány a középső ujját a torkomba dugja, akkor hányok. És ezt el is mondom, ha rákérdeznek. És ezzel nem én szartam oda, ahonnan eszem, hanem mások guggoltak a mi asztalunkra.”
Kilenc év, és lett belőle valóság
A 2017-es vita óta közel egy évtized telt el – és Hajós megjegyzése szerint ez alatt az idő alatt kopaszodott meg. Ebben a kontextusban a „még volt hajam” nem csupán humoros önreflexió, hanem az idő mértékegysége: ennyi ideig várt erre a pillanatra.
Kapcsolódó cikk
Hajós András politikai véleményét sosem rejtette véka alá – korábban nyilatkozta, hogy Magyar Péterre is nehezére esik szavazni, de szurkol a Tisza Párt elnökének, és a Fideszre soha nem szavazna. Ugyanakkor TV2-s múltja is van: az elmúlt években zsűrizett A Nagy Duettben és a Sztárban Sztár All Starsban – vagyis a csatornával való viszonya sosem volt egyszerűen fekete-fehér.
A Tények vége – mit jelent?
A Tények megszűnése egy korszak lezárása. A műsor az Orbán-korszak egyik legjellemzőbb propagandaterméke volt: a hírek szelektív, egyoldalú tálalása, az ellenzék következetes démonizálása és a kormányzati narratíva uncritical közvetítése jellemezték. Ahogy Hajós 2017-ben fogalmazott, ez volt az, amitől hánynia kellett.
Kapcsolódó cikk
Most, hogy a TV2 maga döntött a megszűnésről – a rendszerváltás utáni megváltozott politikai és médiapiaci körülmények közepette –, Hajós reakciója nem kárörvendés, hanem inkább egy hosszan várt, de nem meglepő fejlemény nyugodt tudomásulvétele.
„Még volt hajam, amikor elkezdtem ezt várni" – mondta Hajós András, aki 2017-ben elmondta, mit gondol a Tényekről. Kilenc évvel később a műsor megszűnt – és Hajós most csak annyit tett hozzá: nem kárörvendő.
Hajós András reakciója rövid, de sokat mond. Nem triumfál, nem magyaráz – csak megállapítja a tényt, és emlékeztet arra, hogy ezt már régen látta. A Tények megszűnése a magyar médiapiaci átrendeződés egyik szimbolikus állomása – és az, hogy Hajós ezt már 2017-ben megmondta, most visszamenőleg igazolja a korabeli kritikáját.
Kapcsolódó cikk
