A terv a nagy értékű állami szerződések és koncessziók felülvizsgálatát is kiemelt pontként kezeli. A szöveg logikája szerint a titkos vagy hosszú időre szóló megállapodásokat átnéznék, és ha szükséges, újratárgyalnák, miközben a közbeszerzési szabályokat is átalakítanák. A cél a program értelmezése alapján az, hogy az állami költések ellenőrizhetőbbek legyenek, és kevesebb tere maradjon a „testreszabott” pályázatoknak.

Hatvanpuszta ebben az összefüggésben nem önálló ügyként, hanem egy olyan névként kerül elő, amelyet a nyilvánosan vitatott, nagy horderejű történetek között sorolnak fel.

A programrészletben szereplő vállalás szerint: „Kivizsgáljuk az elmúlt évek korrupciós botrányait… (…MNB-alapítványok, … PAKS II. … Hatvanpuszta, kastélyok és földügyletek)”. A rövid felsorolás lényege, hogy több, régóta vitatott területet egy csomagban kezelnének, nem egy-egy ügy köré építve a teljes narratívát.

A programrészletben szereplő vállalás szerint: „Kivizsgáljuk az elmúlt évek korrupciós botrányait… (…MNB-alapítványok, … PAKS II. … Hatvanpuszta, kastélyok és földügyletek)”. A rövid felsorolás lényege, hogy több, régóta vitatott területet egy csomagban kezelnének, nem egy-egy ügy köré építve a teljes narratívát. A program nyelvezete alapján az „elszámoltatás” nem egyetlen látványos akciót jelentene, hanem egy intézményi rendszert: jogi csatornákat, szerződés-átvilágítást, és olyan vizsgálatokat, amelyeknek már a bejelentése is politikai reakciókat vált ki. A következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, hogy a választók mennyire hiszik el: az ígéretből tényleg eljárás, az eljárásból pedig valódi, nyilvános következtetés lesz.