Természetesen munkaidőben jött a kollegina és rövid időt tartózkodott nálunk. Igen ám, de én kicsit rendetlenül az ágyba, a párna alá szoktam behajtani a hálóingemet, és ezen a bizonyos napnak az estéjén nem találtam sehol. Aztán a takaró alatt, a nem teljesen sima lepedő sarkán megtaláltam. Én nem vagyok féltékeny típus, de azonnal tudtam, mi történt, mitől „mászott odébb” a hálóingem az ágyunkban…

Próbált ugyan magyarázkodni, de nem nagy meggyőződéssel, aztán inkább be is vallotta: megcsalt. Arra hivatkozott, hogy nem bírta a bezártságot és elgyengült. De – mondta – ilyen többé nem lesz és bocsássak meg neki. Nagyon ki voltam borulva, és azonnal átköltöztem a vendégszobába.