Kapcsolódó cikk
„Vannak esetek, ahol biztosan kimutatható, hogy hivatali visszaélés tett tönkre céget” – mondta Horváth. „Az adóhatóság nyakig benne volt” – állította az ügyvéd.
Hogyan szerezték meg a cégeket?
Horváth Lóránt egy konkrét módszert is leírt. Az egyik bevett eljárás: egy kormányközeli céget fővállalkozóként iktattak be egy tapasztalt nemzetközi vállalat és az állami megrendelés közé.
Kapcsolódó cikk
A NER-cég megkapta a pénzt az államtól, de nem fizette ki az alvállalkozóját, aki így a saját beszállítóinak sem tudott fizetni. Végül a kormányközeli cég felvásárolta a kisebb követeléseket – és ezzel rátehette a kezét az értékes eszközökkel rendelkező, eredeti alvállalkozóra.
MI és digitális adatbázisok a nyomozásban
Horváth szerint az ügyek nem feltétlenül lenyomozhatatlanok. A digitális adatbázisok és a mesterséges intelligencia segítségével a céghálók és a pénzmozgások felrajzolhatók, és el lehet jutni a valódi haszonélvezőkhöz – akiket gyakran strómanok és magántőkealapok fednek el.
Kapcsolódó cikk
A perek sikere azonban a bizonyítékon múlik: ki kell mutatni az okozati összefüggést a hatósági zaklatás vagy piaci zsarolás és a cég bevételkiesése között. Ehhez hangfelvételek, e-mailek vagy dokumentumok kellenének.
„Naponta legalább tíz megkeresést kapunk, de sajnos nagyon gyakran nincs semmiféle bizonyíték" – ismerte el Horváth Lóránt.
A visszaszerzés lehetősége tehát adott – de az ablak szűk. Ha a NER-közeli cégekből most ömlik ki az osztalék, és a pénz külföldre kerül, a perek eredménye még sikeres bizonyítás esetén is kérdéses marad. Horváth Lóránt üzenete ezért nem jogi elemzés, hanem figyelmeztetés: az azonnali vagyonzárolás kérdése nem hetek, hanem napok kérdése lehet.
Kapcsolódó cikk