Washingtoni csúcs és a meglepő pekingi elzárkózás
Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a 2026. szeptember 24-i washingtoni csúcstalálkozón személyesen sürgette Hszi Csin-ping kínai elnököt arra, hogy országa növelje a finomított termékek, különösen a gázolaj külpiaci értékesítését. A világpiacon ugyanis a közel-keleti feszültségek miatt súlyos dízelhiány alakult ki, és Washington abban bízott, hogy a kínai finomítói kapacitások csillapíthatják az áremelkedést.
Peking válasza azonban a diplomáciai várakozásokkal ellentétes lett: Kína alig egy héttel a tárgyalást követően azonnali és határozatlan idejű fagyasztást rendelt el az összes üzemanyag-exportengedélyre. Az Economist Wire értékelése szerint „A döntés visszautasításnak tűnt. Mindenképpen annak a jele volt, hogy Kína energiarendszere nagyobb nyomás alatt áll, mint amennyit kifelé mutat.” A diplomáciai vita mögött meghúzódó valós helyzetet a Kalkine adatai világították meg. A kőolajimport zuhanása és a tartalékok szintje pontosan jelezte, mekkora belső krízissel küzdött az ázsiai nagyhatalom.