Rohamosan apadó stratégiai készletek
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Hormuzi-szoros zárlata és az iráni konfliktus nyomán Peking már a nyáron gigantikus készletcsapolásra kényszerült a kőolajpiacon. A pekingi döntés hátterében a fizikai ellátás kényszere húzódik meg, miután a Hormuzi-szoros körül kialakult szállítási zárlat alapjaiban érintette az ázsiai ország nyersolaj-ellátását. Kína korábban nagyrészt a tengeri úton érkező közel-keleti szállítmányokra támaszkodott, ám az ellátási zavarok miatt a feldolgozók kénytelenek voltak a felhalmozott tartalékokhoz nyúlni.
A Kalkine adatai alapján a kínai kőolajimport április és június között megközelítőleg a felére, mindössze napi 6 millió hordó körüli szintre esett vissza. Ezt a hiányt az állami és magánfinomítók kizárólag a stratégiai készletek felélésével tudták ideiglenesen ellensúlyozni.
A tartályok kiürülése azonban gyorsabban zajlott a tervezettnél. A kalkulációk szerint az ázsiai nagyhatalom üzemanyagkészletei a regionális konfliktus kezdete óta mintegy 65 millió hordóval csökkentek, és a teljes állomány körülbelül 300 millió hordóra apadt, ami elérte a pekingi vezetés által fenntartani kívánt biztonsági szintet. A készletek apadását látva a vezetés júliusban egy szigorú exportengedélyezési rendszert vezetett be. A kiviteli jóváhagyásokhoz szabott feltétel azonban váratlan csapdába szorította a finomítókat.