drMáriás ismét célkeresztbe vette a NER szereplőit. Ezúttal Schmidt Mária és fia, Ungár Péter esett áldozatául a festőművésznek.
A NER-ellenes, megtűrt festő
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) már szinte minden tagját vászonra vitte drMáriás. A festőművész ábrázolta már többek között Rogán Antalt és volt feleségét, Rogán Cecíliát, Orbán Viktort és lányát, Ráhelt, Nógrádi Györgyöt, Vlagyimir Pugyint, Soros Györgyöt.
Zseniális: DrMáriás megfestette egy esetleges képzőművészeti kulturkampf főbb szereplőit
Bud Spencer és Terence Hill filmjeinek jellegzetes momentuma az egy másodpercnyi feszült kötéltánc, ami elválasztja nyugalmat a csukott ablakon át kihajítós kocsmai tömegverekedéstől. Minden bizonnyal ezt a pillanatot örökíthette meg drMáriás, amikor megfestette a 2018-es Vihar A Biliben-díj nyertesének, a magyar kulturkampfnak képzőművészetre optimalizált verzióját, önmagához képest szokatlanul realisztikus módon, a Kánoncsinálók – A kortárs képzőművészet zsűrije Max Beckmann műtermében című képén.
Ezúttal pedig Schmidt Mária, Magyarország 22. leggazdagabb és 18. legbefolyásosabb személye, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint fia, Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja esett áldozatául a szaritikus festménysorozatának.
A cikk folytatódik a következő oldalon, lapozz!
Schmidt Mária mint Szűz Mária
drMáriás ezen portréja kilóg a sorból, mert elsősorban nem a szatíra műfaji sajátosságán van a hangsúly, nem parodizál. Azonban a NER legfontosabb anya-fiú viszonyt viszi vászonra; Szűz Mária mint Schmidt Mária és “kisdede”, Ungár Péter.
drMáriás: „Sokáig kerültem a politikát, de ő sose került el engem, így sok a törlesztenivalóm”
A képeim lenyomatai a kornak, közhangulatnak, világnak, amelyben élünk. Most a leggyakrabban használt szó a Nemzeti és a Magyar, valamint fő aktualitás a kulturkampf és a kánonok harca, így egy olyan frontvonalat nyitottam, ahol a két szó sokféleképpen értelmezhető, ami lehet magasztos, groteszk, banális vagy éppen felszabadító.
Érdemes megjegyezni, hogy nincs közvetlenül kimondva drMáriás címadásában, hogy Ungár Krisztusként ábrázolta volna.
