Hirdetés

A Spotify már-már egyeduralkodása telefonjainkon olyan szociális felmérések elvégzését teszi lehetővé, amit nem is gondolnánk. Mikor áll be a zenei ízlésünk? Egy közgazdász Spotify-elemzései erre keresik a választ.

Seth Stephens-Davidowitz adatelemzéssel foglalkozó közgazdász a New York Timesban írt arról, hogyan befolyásolja az életkorunk azt, hogy milyen zenét hallgatunk. A zeneipar és zenehallgatási szokásaink átalakulása miatt mostmár nem azt mérik legfőképp, hányan vesznek meg egy adott lemezt, hanem, hogy a lemezről mely dalokat hallgatják a leggyakrabban.

A közgazdász megnézte az összes, 1960-tól 2000-ig a Billboard lista élére jutott számnál, hogy a legnagyobb rajongóik (tehát akik a legtöbbet hallgatják ezeket) milyen idősek – és ami még fontosabb, azt, hogy hány évesek voltak, amikor ezek a dalok megjelentek.

Ezen eredmények alapján a kamaszkorunk elején megismert dalok lesznek azok, amelyeket majd felnőtt korunkban is sokszor hallgatunk.

A férfiaknál a 13-16 éves, a nőknél a 11-14 éves korukban megjelent slágerek voltak azok, amelyeket később is a leggyakrabban hallgattak a Spotify-on. Az elemzésből az is kiderül, hogy a korábban kamaszodó lányoknál ez a gyerekkori hatás nagyobb befolyással van a későbbi ízlésre, mint a fiúknál. A grafikonokon a csúcs után gyors visszaesés látható: huszonéves korunk zenéi fele annyira meghatározóak, mint amikkel tinédzser korunkban találkozunk.

Persze ez csak egy statisztikai elemzés, ami trendeket, és nem törvényszerűségeket mutat

 – írja Stephens-Davidowitz. Azt is elárulja, hogy ő például nagy Bruce Springsteen-rajongó, pedig életkorából nem ez következne. 

via GIPHY

2015-ben egy hasonló Spotify adatokon alapuló elemzés azt vizsgálta, hogy távolodunk idővel a slágerlisták által meghatározott közízléstől. Az elemzést akár a mostani igazolásának is tekinthetjük bizonyos mértékben, hiszen arról tanúskodott, hogy míg tinédzserkorunkban az összes toplistás számmal tisztában vagyunk, huszonéves korunkra ízlésünk jóval széleskörűbbé válik, majd harminc körülre szinte teljesen eltávolodik az aktuális slágerektől. Az elemzés abból, mikor valaki gyerekzenéket kezdett el hallgatni természetesen azt szűrte le, hogy az illetőnek gyereke született. Ebben pedig az az érdekes, hogy a közízléstől való távolodásban négy évnyi öregedést hoz.

Annak ellenére, hogy ilyen érdekességeket engednek láttatni, a zenei megosztóhálózatok a jövőben igencsak átalakíthatják a zeneipar és fogyasztási szokásainkat.

Facebook Comments
Hirdetés