Külsőségekben is gazdag koreai opera látható április 11-én az Erkel Színházban, ahol Immortal Love (Halhatatlan szerelem) címmel vendégszerepel a dél-koreai Tegui Operaház.
A látványos videóvetítéssel, hagyományos öltözetekkel és hangszerekkel érkező, koncertszerű produkciót a Koreai Köztársaság és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulója alkalmából mutatják be Budapesten.
Mint írják, a tradíciókból és a dallamos kortárs zene elemeiből egyaránt inspirálódó drámai alkotás a középkori koreai társadalmi és mitológiai hagyományokból építkezve mesél egy fiatal pár, Ungte és Joni szerelméről, amelyre a visszautasított istenség, a féltékeny Palmokszura átka hoz rontást.
Víz alá kerül az Erkel Színház színpada a Gioconda operában
A 20 év kihagyás után műsorra tűzött darabban a pályafutása 25. évfordulóját ünneplő Sümegi Eszter debütál a címszerepben. A produkcióban színpadra lép mások mellett Wiedemann Bernadett (vak asszony), Alexandru Agache (Barnaba), Boncsér Gergely (Enzo), Gál Erika (Laura) és Cser Krisztián (Alvise) – közölte a Magyar Állami Operaház csütörtökön az MTI-vel.
A Halhataltan szerelem című opera ihletője egy 1997-ben felfedezett, 420 éves levél volt, amelyet egy Andong város közelében feltárt kriptában találtak meg. Ebben egy özvegyen maradt asszony vall fiatalon elhunyt férjéhez intézett soraiban a generációkon is átívelő, halhatatlan szerelemről. A hagyományok és a modernitás sajátos elegye jól jellemzi a kortárs zeneszerző, Cso Szung Rjong alkotását, aki tanulmányait hazája mellett az Egyesült Államokban végezte, jelenleg pedig az Andongi Egyetem zenei karának zeneszerzés-professzora.
Az előadás főszereplői közül a Jonit megformáló szoprán, Ma Hje Szon tanulmányait Olaszországban végezte, és számos európai szakmai elismerés mellett első helyet ért el a Trapaniban megrendezett Guiseppe Di Stefano nemzetközi énekversenyen.
Az Ungtét alakító tenor, O Jang Min és a Palmokszurát megszemélyesítő basszista, Jun Szung Wo ugyancsak több előkelő helyezést ért el olasz énekversenyeken, és repertoárjuk is elsősorban az itáliai szerzők műveire terjed ki.
A nyugati szimfonikus zenekari hangzást a koreai hagyományok figyelembevételével két tradicionális hangszer, a csanggu dob és a hegum nevű koreai hegedű egészíti ki, amelyet a közreműködő koreai művészek szólaltatnak meg.
A Magyar Állami Operaház énekkara az elmúlt hetekben már megismerte a darabot, amely különleges és nehéz feladat elé állítja az együttest, hiszen korábban még nem énekeltek koreai nyelven.
Erdélyi Dániel karnagy, a mű egyik betanítója szerint a viszonylag könnyen elsajátítható zenemű olykor filmzenei fordulatokat és a magyar népzenéből ismert pentaton dallamokat egyaránt használ.
Az előadásban a kíséretet biztosító zenekar mellett az énekkar többek között a nimfák énekében, a vadászkórusban és az esküvői képben is jelentős szerepet kap.
A koreai szólisták, Bek Dzsinhjun karmester és a további munkatársak várhatóan az április 11-i előadás előtt egy héttel kapcsolódnak be a próbákba.
Nemzetközi túrnén az Operaház legnépszerűbb előadásai
Szerdán Wagner A bolygó hollandi, csütörtökön Verdi Simon Boccanegra, vasárnap pedig Goldmark Sába királynője című művét adja elő a Magyar Állami Operaház a Müpában. A főbb szerepeket A bolygó hollandiban Kálmándy Mihály, Sümegi Eszter és Palerdi András, a Simon Boccanegrában Alberto Gazale, Rost Andrea, Szabó Bálint és Brickner Szabolcs, a Sába királynőjé ben pedig Gál Erika, László Boldizsár és Bakonyi Anikó énekli.
A Tegui Operaház ezzel a produkcióval viszonozza a Magyar Állami Operaház január 17-i vendégszereplését, amikor Erkel Bánk bánja szólalt meg magyar szólisták – köztük László Boldizsár, Komlósi Ildikó és Rőser Orsolya Hajnalka – főszereplésével, továbbá az Opera szólamvezetői és Dénes István karmester betanításában, a koreai zenekar és énekkar előadásában. Mindkét előadás a Koreai Köztársaság és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulójához kapcsolódó jubileumi év keretében jött létre.
