A kockázatértékelési módszertan és az állami források feletti döntési jogkör
A vagyonnyilatkozatok ellenőrzése során az Integritás Hatóság a nyilatkozatokban szereplő adatokat, a vagyon időbeli változását és a rendelkezésre álló egyéb információkat vetette össze. Ahogy a szervezet kifejtette, a kockázatértékelésről általánosságban elmondható, hogy „a nyilatkozatokban szereplő adatokat, a vagyon időbeli változását és a rendelkezésre álló egyéb adatokat vetik össze. Az elemzés célja, hogy az IH a vizsgálati erőforrásait azokra az esetekre összpontosítsa, ahol a nyilatkozat tartalma alapján a legtöbb kockázati tényező azonosítható. A kockázatértékelésről általánosságban elmondható, hogy az IH kockázatnövelő tényezőként veszi figyelembe, ha a nyilatkozattevő politikai vagy állami felső vezetőként olyan pozíciót töltött be, amelyben az elosztási rendszer csúcsán állt, jelentős források felett rendelkezett, lehetősége volt döntéseket befolyásolni vagy kontrollokat felülírni.”
Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszterként és Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszterként egyaránt olyan posztokat töltöttek be, ahol milliárdos állami források elosztásáról születtek döntések. A hatóság kiemelte, hogy a kockázati besorolás automatikusan megindítja a vizsgálatok előkészítését.
Az érintett személyek számára a törvény biztosítja a tisztázás lehetőségét. A vizsgálatok során a politikusok dokumentumokkal és igazolásokkal támaszthatják alá vagyoni gyarapodásuk eredetét. A hatósági vizsgálatok előkészítésével párhuzamosan a Legfőbb Ügyészségtől is érkezett egy határozott lépés. Ez közvetlenül a két képviselő mentelmi jogát vette célba.
