Az írók már több mint egy évszázadba sorokba öntötték mindazt, ami a járvány miatt épp velünk történik 

A karantén sokakat megihletett, ám életünk dokumentálását érdemes átgondolni tekintve, hogy a neves szerzők már mind tollba mondták mindazt, ami épp velünk történik. 

Az idők nyomában

A koronavírus-járvány miatt elrendelt karantén nemcsak a hétköznapok radikális változásaival és a magánnyal egyenlő, de a négy fal közt eltöltött idő nem egy embert meg is ihletett. Voltak olyanok, akik széles körökben ismert képzőművészeti alkotásokat parafrazáltak, míg a litvánok mindenkit felülmúló kreativitással hidalták át a nehéz napokat. 

Marcel Proust már papírra vetette a karanténmagányt / Fotó: Wikimedia Commons

Kétségtelen, hogy az igazán jó művészek alkotásaikon keresztül nemcsak belső világukra és érzelmeikre, de az adott kor történéseire is reflektálnak, írja a The Conversation. Az igazság azonban az, hogy a napjainkban zajló eseményeket már sorokba öntötték, még hozzá több mint egy évszázaddal ezelőtt.

Így néz ki a karanténmagány Edward Hopper festményein

Vannak olyan ritka és olykor megrázó helyzetek, amikor a világ megszokott, kényelmes működése egyszerűen felborul. Egyik napról a másikra elbocsátanak a munkahelyünkről, hirtelen az asztal felé görnyedve találjuk magunkat, amint épp a félretett tartalékainkat számolgatjuk és harcolnunk kell az utolsó csirkemellért is a boltokban.

Ott van például Marcel Proust, aki Az eltűnt idő nyomában című művében az 1916-ban megjelenített háború sújtotta Párizs igencsak hasonlít napjaink nagyvárosainak helyzetére. A bezárt szállodák sorai, az üresen kongó üzeletek és a jövőről szóló, kilátástalan tervek ismerősen csengenek. 

Az irodalom segít

Az időben kicsit messzebbre repülve érdemes felidézni Henry James  1897-ben írt sorait. A The Spoils of Poynton művében a fertőzést egyfajta metaforaként használja fel a szerz. Ám az ehhez hasonló képek gyorsan mindennapjaink valóságává váltak. Könyvében a szereplők ugyanazzal küzdenek, amivel manapság mi is: otthonuk elhagyásának esetleges kockázataival. 

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Amikor valami olyan emlékezetes, mint egy háború, a létezés fejjel lefelé fordul, a személyes élet megsemmisül, minden kapcsolat átszerveződik, és kísértést tapasztalunk, hogy visszatérjünk mindahhoz, ami megmaradt [/perfectpullquote]

– olvasható Anthony Powell az ’50-es években írt regényében, a Temporary Kingsben. A világjárvány továbbra is zajlik. Igencsak nehéz visszatérnünk a hétköznapok azon aspektusaihoz, amik megmaradtak. Az irodalom azonban ez ügyben biztos mankóul szolgál.

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból