A 24.hu beszámolója szerint Jakab az elmúlt hónapokban konstruktív kapcsolat kialakítására törekedett az állami társaság új irányításával. Vezérigazgatóként nemcsak a napi működés fenntartásáért, hanem a jogszabályi előírások betartásáért is felelt, ezért közlése alapján addig maradt volna, amíg mindkét feladatot vállalhatónak látja. Felmondásának azonnali hatálya arra utal, hogy nem fokozatos átadásról, hanem gyorsan lezárult együttműködésről van szó – a döntés súlyát pedig az ügynökségnél eltöltött hosszú idő adja.

Jakab 2016 óta építette az állami kreatívipari szervezetet, amely Magyar Divat & Design Ügynökségként vált ismertté, később pedig Creative Hungary néven szélesítette tevékenységét. Feladata a magyar divat-, formatervezési és kreatívipari vállalkozások támogatása, képzési programok szervezése, valamint a hazai márkák nemzetközi megjelenésének segítése volt. A távozó vezetőt a sajtó rendszeresen Orbán Ráhel barátnőjeként említi, ez azonban személyes kapcsolatuk médiában használt leírása, nem hivatalos tisztség vagy szervezeti szerep – Jakab politikai jelentőségét inkább korábbi kormányzati megbízása mutatja.

Jakab Zsófia felmondása az Orbán-kormány kreatívipari rendszerét is érinti

Jakab Zsófia 2024-től az Orbán-kormány kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztosa is volt. Ezzel egyszerre irányított egy állami céget és vett részt az ágazat kormányzati összehangolásában, vagyis a szakpolitikai célok kidolgozásánál és azok intézményi végrehajtásánál is szerepet kapott. A kormányváltás után azonban ez a kettős pozíció megszűnt, az ügynökség élén pedig már egy új tulajdonosi szemlélethez kellett volna alkalmazkodnia – felmondása alapján ez az átmenet nem hozott működőképes kompromisszumot.

A cégvezető korábban az állami vállalatok legjobban fizetett vezetői között szerepelt, és több tisztség egyidejű betöltése miatt is rendszeresen foglalkozott vele a sajtó. A „notórius álláshalmozó” megjelölés ugyanakkor újságírói minősítés, nem jogi vagy hatósági megállapítás. Távozásának jelentősége ezért nem pusztán abban áll, hogy egy magas fizetésű vezető elhagyta a posztját: az új kormányzatnak most arról is döntenie kell, megtartja-e az előző rendszer kreatívipari intézményi modelljét, vagy új feladatokat és más finanszírozási szabályokat ad a Creative Hungarynek.

A Creative Hungary jövőjéről már az új tulajdonosi irányítás dönthet

Az MDDÜ az Orbán-kormány idején egyszerű szakmai programgazdából stratégiai jelentőségű állami szereplővé nőtt. A Contextus korábban az ügynökség kormány által elfogadott divatipari stratégiájáról is beszámolt, amelyet nemzeti érdekű ágazati tervként kezeltek. Ez a közvetlen intézményi előzmény mutatja, hogy Jakab távozása nem csupán személycserét jelent: az ügynökséghez támogatási, vállalkozásfejlesztési, oktatási és nemzetközi piacépítési programok kapcsolódnak, amelyek folytonosságáról az új vezetésnek rövid időn belül határoznia kell.

Jakab közleményéből nem derül ki, hogy szakmai stratégiai vita, döntési jogkörök szűkítése vagy más irányítási konfliktus állt-e a háttérben. Ellenőrzött tényként annyi állítható, hogy konstruktív kommunikációra törekedett, majd úgy ítélte meg: vezérigazgatói felelősségét a kialakult helyzetben már nem tudja vállalni. Ez óvatosan arra enged következtetni, hogy az új tulajdonosi elvárások és a korábbi működési modell között érdemi különbség alakult ki – ennek tartalma azonban csak az utódlás és az első szervezeti döntések után válhat láthatóvá.

„Az elmúlt hetekben azonban olyan helyzetbe kerültem, amelyben ezt a feladatomat felelősen már nem tudom ellátni” – indokolta döntését Jakab Zsófia.

A felmondás az Orbán-korszakhoz kötődő állami intézményvezetők cserélődésének újabb állomása, de önmagában még nem bizonyítja, hogy a Creative Hungary megszűnik vagy elveszíti programjait. A divat- és designszektor vállalkozásai számára az lesz a döntő, hogy érkezik-e gyorsan szakmailag elfogadott vezérigazgató, folytatódnak-e a támogatások, illetve változnak-e a pályázati és együttműködési feltételek. Jakab utódjának kinevezése ezért azt is megmutatja majd, hogy az új kormány egyszerű vezetőcserét hajt végre, vagy teljesen átírja az állami kreatívipari politika csaknem egy évtized alatt kialakított rendszerét.