Elfogadta a kormány a Nemzeti divatipari stratégiát: 2030-ra a teljes megújulás a cél a hazai divatiparban – közölte a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) szombaton az MTI-vel.

Az MDDÜ stratégiai munkaanyagát tette meg a kormány a divatipar stratégiájává

A közlemény szerint az MDDÜ fő célja és feladata, a hazai divat- és dizájnipar átfogó megújítása, valamint az iparágban tevékenykedő hazai és nemzetközi szereplők közötti hatékony szakmai koordináció biztosítása.

A célok megvalósítása érdekében az ügynökség egy átfogó stratégiai munkaanyagot dolgozott ki, amely idén a kormány által elfogadott hivatalos divatipari stratégiává lépett elő – tették hozzá.
A piackutatáson, az iparági szereplőket is érintő kvalitatív interjúkon, kvantitatív kutatáson és nemzetközi szakértői elemzéseken alapuló stratégia hat fő pillér mentén tervezi az ágazat fellendítését, és kiemelt célja az iparág nemzetközi versenyképességének megerősítése – emelték ki.
A stratégia hat fő pillére a koordináció és együttműködés, a hatékony promóció és marketingkommunikáció, az eredményes kereskedelem, a minőségi és elérhető gyártás, a magas színvonalú, nemzetközi szintű oktatás, valamint a megbízható adatok és mérhető teljesítmény.

A divatipar a reindusztrializáció vezető ágazata lehet

Hangsúlyozták, hogy az ágazat fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is indokolt. A divatipar a szélesebb értelemben vett kreatívipar egyik fontos ága, amelynek jelentősége nemzetközi szinten ugrásszerűen növekedett az elmúlt évtizedek során a benne rejlő közvetlen és közvetett gazdasági lehetőségeknek köszönhetően.
Jelezték, hogy az Európai Unió ruházati exportjának éves átlagos növekedését 6,2 százalékra becsülték 2013 és 2018 között. A divat- és dizájnipar 2021-2027-ben az új lendülettel induló európai “reindusztrializáció” egyik vezető ágazata lehet – tették hozzá.

Az MDDÜ szerint a kedvező nemzetközi működőtőke befektetési környezetet és feltételeket kínáló Magyarország számos divat- és dizájnipari beruházás célpontja, haszonélvezője lehet, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság emeléséhez.

Kitértek arra is, a textil- és ruházati ipar exportorientált ágazat: 2019-ben a szektor teljes bevételének 81 százaléka exportból származott. A ruházati termékek gyártása esetén a legnagyobb a belföldi piac súlya. A belföldi árbevétel körülbelül 45 százalékkal, az export árbevétel pedig 76 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között. Az MDDÜ 2020-ban végzett kérdőíves felmérése alapján közel 3000-re becsülhető az aktív exportáló vállalkozások száma.

Az exportorientáltság az egyik fő kihívás

Jelezték azt is, a KSH szerint a divatiparban foglalkoztatottak száma 2017-ben 73 591 volt, ami 64 793 teljes munkaidős alkalmazottnak felel meg, ez az összes hazai vállalkozás által foglalkoztatottak körülbelül 2,9 százaléka.
Az MDDÜ a divatipari stratégia kidolgozása érdekében azonosította a főbb kihívásokat, amelyek jelenleg a ruházati iparágak versenyképességének gátját képezik. Ezek között megemlítették az erős nemzetközi kitettséget, az exportorientáltságot, a fejlesztési forráshiányt, valamint ezen kihívások felerősödését a járvány okozta gazdasági helyzetben.
A szektor rendkívüli adottságai, valamint a gazdasági válság okozta új kihívások együttesen indokolják a divat- és dizájnipar kiemelt kezelését, amivel elérhető a magyar kkv-k versenyhátrányának csökkentése, valamint a hazai kapacitások megőrzése, és ezzel egyidejűleg a válságban keletkező, ugyanakkor beruházást igénylő lehetőségek minél gyorsabb kihasználása is.

A Nemzeti divatipari stratégia megvalósításával szeretnénk további lehetőséget teremteni a fejlődésre az ágazat szereplői számára

– idézték a közleményben Bata-Jakab Zsófiát, az MDDÜ vezérigazgatóját.

Orbán Ráhel-közeli a Magyar Divat és Design Ügynökség

A 2019-ben alapított MDDÜ kulcsfigurája Bata-Jakab Zsófia, a cég ügyvezető-igazgatója. Őt gyakorta Orbán Ráhel, Orbán Viktor miniszterelnök lányának barátnőjeként (együtt tanultak a Corvinus Egyetemen marketing szakon) emlegetik, ezért az MDDÜ-t is sokan a miniszterelnök lányához közeli ügynökségnek tartják. Az MDDÜ-t egyébként a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) leányvállalata. 

Kapcsolódó cikk

Az első évben 1 milliárd forintot generált a cég. Ennek köze lehet ahhoz, hogy ebben az évben a fesztiválok megsegítése miatt 1 milliárdot utalt át a kormány az MTÜ-nek. 2020-ban már 2,3 milliárd forintnyi támogatást utalt át a Magyar Divat & Design Ügynökségnek a Magyar Turisztikai Ügynökség. (A fesztiválok hangsúlyosak a cégnél, hiszen nemrég írtuk meg, hogy fesztiválszervezőket nevelne ki egy új, CheckINN nevű pályázattal az MTÜ.)

Sőt, idén januárban arról számolt be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, György László, hogy 10 milliárd kevés volt, 15 milliárd forintra pályázhatnak Orbán Ráhel barátnőjének ügynöksége által előkészített pályázaton.

És hogyan köthető az MTÜ-höz a miniszterelnök lánya? A 444 írta meg még 2018-ban, hogy a turisztikai szakma, fesztiválszervezők és a kabinetiroda életének ismerői közt régóta nyílt titok, hogy a miniszterelnök lánya jelentős befolyással bír az MTÜ-n belül, személyi kérdésekben és egyéb döntésekben egyaránt. A közlemény említi, hogy Lobenwein Norbert fesztiválszervező, a VOLT fesztivál tulajdonosa és a Sziget egyik főszervezője is segíti a munkát, aki korábban munkakapcsolatban is volt Orbán Ráhellel a Sziget Kft.-nél.

Az MTÜ ügyvezető-igazgatója Guller Zoltán. A miniszterelnök lányának jobbkezeként emlegetett Guller szakmai és életútjáról a Partizán készített videót.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

covid koronavirus oltasellenes szulok magyar haziorvosok per birosag

Mi történik? Oltásellenes szülők tömege perel magyar háziorvosokat

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) elárulta, hogy az utóbbi pár évben Magyarországon is megjelentek olyan csoportok, amelyek – az érzelmekre hatva – a pánikkeltés és a bizalmatlanság irányába igyekeznek eltolni a védőoltásokról szóló híreket, kommunikációt.