Jámbor a közösségi oldalán üdvözölte, hogy az energiaválság kezelésénél a nagyfogyasztók fogyasztásának visszafogása került előtérbe. Azt írta, helyes, ha nem a lakosságon „verik le a port”, különösen olyan vállalatokon, amelyeknek szerinte a klímaválság kialakulásában is szerepük van. A nagyvállalatok nagyobb teherviseléséről korábban a szennyező cégek adóztatásáról szóló kormányzati terv is új vitát nyitott.
A kérdés nem a koncert, hanem a mérce
A politikus nem a zenei rendezvények leállítását javasolta. A Majka-koncert és a Sziget példáját említve azt vetette fel, hogy átmenetileg éppen a látványtechnika energiaigényét lehetne csökkenteni. Érvelése szerint nehezen védhető, ha a kisebb jövedelműeknek kell spórolniuk, miközben a szórakoztatóipar egyes látványelemei változatlanul működnek.
A vonat két végén más szabály érvényes
A Snowpiercer – Túl a síneken világában nem az a döntő, hogy kevés-e az erőforrás, hanem az, ki rendelkezik fölötte. A vonat végében összezsúfolt utasok fehérjetömböket kapnak, miközben az első kocsik utasai étteremben fogyasztanak. A rendet szabályként adják el, de a szabály valójában eltérő életfeltételeket őriz meg.
Kapcsolódó cikk
Jámbor András: Srácok, ezt a hazudozást és dezinformációt most abba kellene hagyni
Jámbor felvetése nem azt állítja, hogy egy fényshow azonos súlyú volna egy háztartás villanyszámlájával. Azt kérdezi, miért éppen a fogyasztásukban amúgy is korlátozott emberekhez intézzük a legerősebb takarékossági üzenetet. A Szeretlek Magyarország által ismertetett bejegyzésben ezért a koncertek lemondása helyett a show-elemek visszatekerését sürgette. A kérdés így nem az, maradhat-e zene a válságban, hanem hogy a vonat melyik végén kapcsolják le először a lámpát.