4. Hat milliárdért bérelték vissza a buszokat, amelyek összértéke a félmilliárdot sem érte el

A tízmilliárdos elfolyás döntő többségét a harmadik konstrukció tette ki, amely egy használtbusz-bérleti közbeszerzéshez kapcsolódott. A kiíráson egy olyan magánvállalkozás tudott diadalmaskodni, amely a pályázat elnyerésének pillanatában még egyetlen saját autóbusszal sem rendelkezett a feladat ellátásához.

A nyertes cég ezt követően különféle forrásokból gyorsan összevásárolt 250 darab használt autóbuszt. A hatósági számítások és elemzések szerint a beszerzett teljes járműpark tényleges piaci értéke nagyjából 435 millió forintra volt tehető. Ezzel szemben a Volánbusz egy olyan bérleti szerződést kötött a céggel, amely alapján három év alatt mintegy 6,3 milliárd forintot fizetett kii a buszok használatáért.

A bérleti díj és a járművek valós értéke közötti elképesztő különbség önmagában mintegy 5,9 milliárd forintos vagyoni hátrányt jelentett a magyar államnak. A nyomozás megállapította, hogy az ügylet nyilvánvalóan a közpénzek szisztematikus kiszervezését szolgálta, és az így keletkezett óriási extraprofitot összetett céghálókon keresztül futtatták át. Az ingatlanügyletek sem maradtak ki a sorból: egy kecskeméti telephely ára alig két hónap alatt megduplázódott, ráadásul a buszok be sem fértek az épületbe.