A rendező újabb mozisikere a Tűnj el! óta több mint 100 millió dollárt zsebelt be, pedig szinte még csak most jelent meg. A film erőssége másságába rejlik. Nem egy tucatfilm, amelyet csak úgy megnéz az ember. Lehet, egyszer nem is elég.
Már csak a rengeteg apró szál miatt sem, hiszen eleve a vége több kérdést hagyhat a nézőben. Ami egyáltalán nem baj, mert kevés film képes elgondolkodtatni. Peele készíthetett volna még egy Tűnj el! típusú filmet, hiszen azzal már sikerre vitte egyszer. De a rendező szerencsére mélyebbre ásott, és a rasszizmus, kirekesztés témája után az emberi gonoszságot, a bennünk rejlő kettős természetet dolgozta fel. Mindezt horrorisztikus elemekkel fűszerezve.
A filmet nem egyszerű feldolgozni, és több emberben felmerülhetett néhány kérdés a film kimenetelével kapcsolatban. Aki nem látta a filmet, érdemes megnézni, miről is beszél több filmes oldal, amikor a Mi végét tárgyalják. Peele most végre elmondta, ő hogyan látja a film végét, miért így zárta le a történetet.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A film rólunk szól, a szörnyetegről, magunkra és másokra nézve egyaránt. A film főszereplője helyettesíti a közönséget. A film végén úgy éreztem, nem csináltam volna jól a dolgomat, ha nem mutatom meg, hogy mi vagyunk a rossz fiúk. Végig követjük ezt a rossz fiút a filmben. […] Úgy gondolom, a filmet sokféleképpen értelmezték, és sok ember tette fel a kérdést a jóval és a gonosszal kapcsolatban. Mindkét karakter kedves és rettenetes is egyben, egyszerűen csak megfordult az életútjuk[/perfectpullquote]
– magyarázta a rendező.
Peele egyébként tisztában van a ténnyel, hogy a film vége homályos, de pont ez a lényeg. Figyelem spoiler! A rendező még hozzáteszi, Adelaide és Jason közös pillantása a film végén, az anya mosolya valamiféle biztosítás arra, hogy tudja, mit tett. De a családi kötelék erősebb annál, mint ami a múltban történt.
