Az MKIK reakciója és a kötelező rendszer háttere
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos közleményben tudatta, hogy tudomásul veszi a kormány határozatát a kötelező fizetési kötelezettség eltörléséről. A szervezet vezetése jelezte, hogy nyitott az új alapokra helyezett, arányosabb finanszírozási modell kialakítására, amely a jövőben a vállalkozások tényleges gazdasági súlyához és az általuk igénybe vett szolgáltatásokhoz igazodhat a piaci elvárásoknak megfelelően.
A kötelező regisztrációs és fizetési rendszert még 2012. január 1-jével vezette be a korábbi kormányzat a gazdasági kamarákról szóló törvény módosításával. Az elmúlt tizennégy évben minden magyarországi bejegyzett cégnek és egyéni vállalkozónak kötelező volt megfizetnie az évi 5000 forintos összeget, amelynek elmaradása esetén az állami adóhatóság akár végrehajtási eljárást is indíthatott a nem fizető vállalkozókkal szemben.
A kötelező kamarai hozzájárulás rendszere az elmúlt másfél évtizedben folyamatos éles bírálatok kereszttüzében állt a hazai üzleti szférában. A vállalkozói érdekképviseletek és a szakmai szervezetek rendszeresen kritizálták a modellt, mondván, hogy a kötelezően beszedett milliárdos forrásokért cserébe a kisvállalkozások nem kaptak valódi érdekképviseletet vagy érdemi gazdasági szolgáltatásokat a mindennapi működésükhöz.
A mostani kormányzati döntéssel megközelítőleg 900 ezer hazai vállalkozó szabadul meg ettől az adminisztratív terhet jelentő kötelezettségtől. Az intézkedés nemcsak az éves díjfizetés alól mentesíti a cégeket, hanem szimbolikusan is lezárja a több mint egy évtizeden át bírált, központosított kamarai modellt, utat nyitva egy önkéntes alapon működő érdekképviseletnek.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara átalakítása a kormányzat szerint a bürokráciacsökkentés és a vállalkozásbarát környezet megteremtésének fontos állomása. Az elkövetkező időszakban derül majd ki, hogy az új finanszírozási keretek között miként alakul át a kamara szerepe a magyar gazdaságban.
