Slinky lépcsőjáró rugó (1943)
1943-ban Richard James haditengerészeti gépészmérnök egy philadelphiai hajógyárban dolgozott a flotta érzékeny műszereinek védelmén. A hadihajók motorjainak és ágyúinak rázkódását csillapító torziós rugórendszereket tesztelt a laboratóriumi munkaasztalán.
Egy óvatlan mozdulat következtében az egyik kísérleti rugó leborult az asztalról, de ahelyett, hogy egyszerűen a földre esett volna, lépkedni kezdett a padlón fekvő könyveken keresztül. James lenyűgözve figyelte a folyamatos gravitációs mozgást.
A mérnök két éven keresztül kísérletezett a megfelelő rugóacél feszességével és geometriájával az otthoni műhelyében. Meg kellett találnia azt az arányt, amely lehetővé teszi, hogy a fém spirál önállóan haladjon lefelé a lépcsőfokokon.
A végleges változatban huszonnégy méternyi acélhuzalt tekertek fel kilencvennyolc spirálmenetben egy alig több mint hat centiméteres hengerré. A feszültségmentes hullámátadás révén a szerkezet a folyamatos lépkedés mechanikai illúzióját keltette.
A karácsonyi szezonban bemutatott játék percek alatt elfogyott az áruházak polcairól, és azóta a fa alatti ajándékcsomagok örök klasszikusává vált. Egy hadihajókhoz szánt rezgéscsillapító baki teremtette meg a világ egyik legegyszerűbb, mégis legzseniálisabb fizikai játékszerét.
Egy Tokióban bajba jutott gyorsétterem-vezető hallgatta meg a külföldiek panaszait a hiányzó pulykákról. A mentőötletként indított blöff végül elhitette egy egész országgal, hogy a rántott hús az igazi nyugati rituálé.
