Megkezdődött és délutánra le is zárult a Tisza-kormány által újraszámolt 2026-os költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. A büdzsét még tavaly nyáron fogadta el az akkori fideszes többség, amelyben Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter még 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Az első negyedév végére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a tervek tarthatatlanok: március végére összejött az egész évre tervezett államháztartási hiány 90 százaléka, miközben a gazdaság csak 1,7 százalékkal bővült – írta meg a 444.

Az áprilisi választás után hivatalba lépő Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András a büdzsé átvilágítása után jelezte, hogy az intézkedéseik nélkül 8,3 százalékra ugrott volna a deficit. A módosítás nyomán az államháztartási hiány 7110 milliárd forint lesz, a kiadási oldal 5244 milliárddal 49 025 milliárd forintra nő, míg a bevételek 2352 milliárddal 41 915 milliárd forintra emelkednek. Kármán András a parlamenti válaszában kifejtette, hogy a kormányváltáskor „ki volt söpörve a padlás, annyira felélték a likvid tartalékokat, hogy az már az állam napi működését veszélyeztette”, hozzátéve, hogy a kincstári számlán hagyott 1000 milliárd forintot mára több mint 5000 milliárdra növelték.

Kármán András a kiszámíthatóság helyreállítását ígéri

A pénzügyminiszter az expozéjában arról beszélt, hogy a feladat a reális gazdasági folyamatok feltüntetése és a kiszámíthatóság helyreállítása. A hiányért a korábbi kabinet felelőtlen gazdálkodását, a választási költekezést, a felültervezett növekedést és az eredeti törvénybe szerinte hazug módon betervezett uniós forrásokat tette felelőssé. Bár az államadósság GDP-arányos mutatója 2026-ban átmenetileg emelkedik, a kormány ígérete szerint 2027-től ismét csökkenő pályára áll, a középtávú fiskális stratégia pedig az 2030-as euróbevezetési feltételek teljesítését célozza meg.

A Költségvetési Tanács elnöke, Horváth Gábor a javaslat ismertetésekor felidézte, hogy 2015 óta ez már a nyolcadik alkalom, amikor év közben kell módosítani a költségvetést. Horváth szerint a korrekciót a megváltozott gazdasági környezet indokolta, ugyanakkor jelezte, hogy „a szokásosnál is nagyobbak a kockázatok, minden korábbinál fontosabb a költségvetési fegyelem és az óvatosság”. A testület megállapította, hogy a törvénymódosítás megfelel a jogszabályoknak és az adósságszabálynak, igaz, ehhez a kormány egy korábbi alaptörvény-módosítással bővítette a felmentési klauzula feltételeit.

A Fidesz megszorításról, a KDNP a járt jussáról beszél

A vitában a fideszes Palóc André, a korábbi gazdasági tárca szóvivője bírálta a tervezetet, amelyet a „be nem tartott ígéretek és az eladósodás költségvetése” elnevezéssel illetett. Palóc szerint a javaslat 300 milliárd forintos megszorítást tartalmaz, és nehezményezte az üzemanyagok védett árának kivezetése mellett a választási ígéretek elmaradását is. Bujdosó Andrea kormánypárti frakcióvezető ezzel szemben úgy fogalmazott, a költségvetés lényege nem a jó hangzás, hanem az igazságtartalom, és az előző kormányzat túlárazott szerződéseit, valamint a közpénzek pazarolását okolta a kialakult helyzetért.

Hargitai János (KDNP) logikusnak nevezte Kármán András szavait, de emlékeztetett arra, hogy a Fidesz-KDNP a 2010-es években csökkentette a deficitet, és a mostani elszállásban már az új kormánynak is van felelőssége. Az elmaradt uniós források kapcsán Hargitai a parlamentben feltette a kérdést: „Mit tehettünk volna? Mondjuk azt, hogy mi vagyunk a rosszfiúk, akiknek nem jár a pénz, és így nem is számolunk vele?” Apáti István (Mi Hazánk) szintén kétségét fejezte ki aziránt, hogy a kormány a közelgő választási évek árnyékában képes lesz-e a hiányt 3 százalékra szorítani.