Kármán a Fidesz-kormány kommunikációjával is leszámolt: miközben Szalai Piroska, Orbán Viktor főtanácsadója april 27-én a leköszönő kormány „csillagászati eredményeiről” beszélt, a valóság az, hogy „a költségvetési hiány a csillagos egekben van.”

A rekordszámok és az örökölt helyzet

Az előző kormány a költségvetési törvényben eredetileg 3,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt, amelyet időközben már 5 százalékra emeltek. Magyar Péter miniszterelnök becslése szerint az év végére a hiány akár 6,8 százalékra is kúszhat – ez közel kétszerese az eredeti célnak. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, közgazdász megerősítette a helyzet súlyát: „A kiadások szaladtak el brutális mértékben az év első négy hónapjában, ezért a magyar történelem legnagyobb négyhavi deficitje összejött.”

Bod szerint szükség van a pótköltségvetésre, mivel a jelenlegi keretek „elszakadtak a valóságtól.” Hozzátette: bevételnövelésre alig van mozgástér – adót az új kormány nem akar és nem tud emelni, az állami vállalatok osztalékából sem remélhető sok. „A legnagyobb feladat nyilvánvalóan az, hogy a kiadási tételeket nézzék át, mégpedig igen-igen alaposan” – mondta.

A mozgástér és az euró mint reménysugár

Büttl Ferenc közgazdász szerint a helyzet nem reménytelen: a forint erősödése automatikusan csökkenti a devizalapú államadósság kamatköltségeit. „Ha megnézzük, hogyan alakult a forint árfolyama az elmúlt másfél hónapban, jelentősen erősödött az euróhoz képest. Az államadósság egy része devizaalapú, ennek az a közvetlen következménye, hogy kevesebb pénzbe kerül kamatot kifizetni, és pár százmilliárd forintos mozgásteret biztosít” – magyarázta.

Kármán András maga is egyértelmű volt a menetrendről: „Az első dolgunk lesz, hogy pontosan megnézzük a helyzetet, aztán egy új, felelős pótköltségvetést fogunk beterjeszteni az idei évre, és egészen más alapokon fogjuk megtervezni a jövő évi költségvetést.”

„Elég felelőtlen módon gazdálkodott a közpénzekkel a Fidesz-kormány, nagyon nehéz helyzetünk lesz, de meg fogjuk oldani" – mondta Kármán András, miután kiderült: április végére már az éves hiánycél 91 százalékát összehozta az előző kormány.

A pótköltségvetés bejelentése az új Tisza-kormány első és egyik legfontosabb gazdaságpolitikai döntése lesz. A helyzet súlyos: rekorddeficit, kiürített kassza, elszállt kiadások – és mindez egy olyan időszakban, amikor az uniós pénzek hazahozatalához is hiteles fiskális fegyelmet kell felmutatni Brüsszelben. Kármán András szavai – „nem vagyunk optimisták” – realisták, nem pesszimisták. A munka most kezdődik.