Négy egykori és jelenlegi közmédiás dolgozó adott interjút a Partizánnak: Nyitrai Kata, aki 1990 és 2017 között dolgozott a közmédiánál riportertől főszerkesztőig; Nagy Eszter Dóra, aki 2006 és 2022 között bűnügyi újságíró volt az MTI-nél; P. Ujváry Anna, a Kossuth rádió riportere 2014 és 2024 között; és Bereznay István, a hirado.hu vezető szerkesztője.

A legdrasztikusabb visszaemlékezés Nyitrai Katáé. Elmondta: a főszerkesztői értekezleteken egy idő után már nem a műsorok nézettségéről, hanem Várhegyi Attila üzeneteiről folyt a szó. Várhegyi, a Fidesz korábbi pártigazgatója stratégiai és kommunikációs tanácsadóként dolgozott a köztévénél. Egy alkalommal közvetlenül Nyitrainak is megmondta: „Nem azért van a helyén, hogy gondolkodjon, hanem azért, hogy azt csinálja, amit mondanak neki.” „A hatalom beletenyerelt a mi intézményünkbe” – összegezte Nyitrai.

Az MTI, ahol azt sem írták meg, ami megtörtént

Nagy Eszter Dóra vallomásából kiderül: az MTI-nél alapvetően nem azzal volt a baj, amit megírtak – hanem azzal, amit nem. Rendszeresen belefutottak olyan témákba, amelyeket hiába dolgoztak fel hírként, végül nem jelenhetett meg a kiadásban. Eltűntek bizonyos műfajok is: hátterek, szakértői anyagok, külföldi lapszemlék.

2015-ben az MTI brüsszeli tudósítója Orbán Viktor strasbourgi sajtótájékoztatóján előre nem egyeztetett kérdést tett fel a Fidesz európai néppárti jövőjéről. Azóta lényegében megtiltották az MTI-sek számára, hogy sajtótájékoztatókon kérdezzenek. A 2020-as évektől pedig direkt utasítások érkeztek: meghatározott kormánypárti politikusok Facebook-posztjait kötelező volt feldolgozni – akkor is, ha azoknak semmilyen hírértékük nem volt. Ezek a kérések Németh Zsolttól, ismertebb nevén „Pitbulltól”, az M1 csatornaigazgatójától érkeztek – Bereznay István ezt megerősítette.

Híváslisták és a hamis migránsos riport

P. Ujváry Anna a közrádiónál tapasztaltakról vallott: híváslistákból dolgoztak, ezekből tudták, kivel lehet és kivel nem szabad beszélni. „Ennek az lett az eredménye, hogy Lomincik és Deák Danik kezdtek nyilatkozni, akik propagandisták és nem szakértők” – fogalmazott.

A legsúlyosabb vallomása egy konkrét esetről szólt. A migránsválság idején P. Ujváryt arra kérték, csináljon anyagot arról, hogy megugrottak a fegyvereladások a déli országrészen, mert az emberek félnek a migránsoktól. A kérdés megvizsgálásakor kiderült: a fegyvereladók maguk cáfolták a hírt. A szerkesztők mégis azt kérték, hogy csinálják meg a riportot – és az meg is jelent. Ezután jött P. Ujváry összefoglalója: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon.”

„Nem azért vagy itt, hogy gondolkodj, hanem azért, hogy azt csináld, amit mondanak neked" – ezt mondta Várhegyi Attila, a Fidesz pártigazgatója egy közmédiás főszerkesztőnek. Ez az egy mondat sűrítve foglalja össze azt, amit a négy vallomás együtt részletesen feltárt.

A négy közmédiás vallomása nem meglepő – de most először dokumentált, névvel vállalt formában áll a nyilvánosság előtt. A propagandagépezet belülről is ugyanolyan volt, mint kívülről látszott: utasításokon alapuló, kritikát elfojtó, valódi híreket visszatartó rendszer. Hogy az új Tisza-kormány alatt hogyan alakul a közmédia sorsa, az a következő hónapokban válik világossá – de a kiindulópont most legalább dokumentált.