Banksy a 21. század legismertebb és legnagyobb hatást kiváltó street art művésze, akinek projektjeiről a világ vezető közéleti lapjai is rendre beszámolnak. Képei immár csillagászati – dollárban és angol fontban is –, hétszámjegyű áron kelnek el a vezető aukciósházakban. Ki ez az „utcagyerek”, aki Molotov-koktélként robbant be az elitkultúra köreibe, sorra hülyére veszi a hülyéket, a fogyasztói társadalmat, a sznobizmust, a művészeti kánonokat? Megkíséreljük a lehetetlent: megrajzolni Banksy portréját.
A Columbo felesége-díj győztese
A provokatív, a legális és a törvénytelen határmezsgyéjéből előszeretettel kilépő antikonformista művész sokkoló, vad ötletei nem tűrik a skatulyákat, műfaji besorolásokat. Kiismerhetetlen, műfajok és művészeti ágak határaival mit sem törődő projektekkel lepi meg a világot, immáron két évtizede.
Ha csak a végeredményeket nézzük, mintha egy huszonéves, kifogyhatatlan energiákkal rendelkező örök lázadó rezonálna a legaktuálisabb problémákra. Sosem lehet tudni, a világ mely utcájának sarkán tűnik fel egy stencilezett patkány, vajon mikor akasztja ki a festményét a Mona Lisa mellé, hogyan hekkel meg egy rendezvényt, egy celebet, a saját aukcióját vagy töri át az izraeli nyugati falat.
A Banksy néven alkotó, street artosként induló művész feltehetően valamikor az 1970-es évek elején-közepén született Bristolban. A graffitizéssel az 1990-es években került kapcsolatba egy underground csoportban, a Bristol’s DryBreadZ Crew tagjaként. Itt találkozott 3D-vel, Robert Del Najával, aki nagy hatással volt rá. Del Naja szintén street artosként indult, majd a Massive Attack frontembere lett, és azóta is jó barátságban maradtak. Egy pár éve szárnyra is kapott a teória, miszerint Del Naja megegyezik a személyazonosságát sikeresen titkoló művésszel. Egyesek ugyanis összefüggést véltek felfedezni az együttes fellépéseinek helyszínei és a Banksy-rajzok megjelenése között, de aztán végül megcáfolták ezt az elképzelést.
Kapcsolódó cikk
A parlamentet csupán csimpánzok népesítik be – Banksy képe rekordáron kelt el
Az már önmagában művészet, hogy egy ennyire közismert alkotó közel két évtizede őrzi az inkognitóját, és eddig nem akadt senki a környezetében, aki elárulta vagy leleplezte volna. A szülei előtt sem ismert a kiléte, ők úgy tudják, hogy fiuk festőként és dekoratőrként dolgozik – ami végül is igaz.
A születési évszámát sem ismerjük biztosan, a keresztneve egy elszólás alapján Robert, Robin vagy Robden lehet, a vezetékneve tekintetében még nagyobb a bizonytalanság. Az viszont elképzelhető, hogy a terepmunkát rég nem egy ember, hanem egy csoport végzi.
A street art művész még pályája legelején váltott a graffitizésről a stencilezésre. Egy graffiti elkészítése ugyanis jóval aprólékosabb és időigényesebb munka, miközben ebben a gerillaműfajban nem csak maga a tevékenység, hanem az alkotás helye is illegálisnak, de minimum provokációnak számít.
Így hát, ha a rendőrség elől kell menekülnöd, vagy a branded részévé vált top secret inkognitód szeretnéd több évtizeden át megőrizni, nem mindegy, mennyi idő alatt készülsz el egy-egy utcai alkotással.
A legenda szerint éppen egy vonat alá bújt el a rendőrség elől, amikor meglátta a vagon stencilezett sorozatszámát, és innen vette az új technika ötletét.
Kapcsolódó cikk
Banksy ügynöke képeket tesz közzé a könyvében a titokzatos művészről
A 2000-es évekre Banksy műveinek híre túllépett a bristoli underground körökön, köszönhetően egy fényképésznek, Steve Lazarides-nek is. Lazarides kezdetben fotókon értékesítette az utcaművész munkáit, majd pedig 11 éven át az ügynöke volt. Az ő sikeres háttérmunkájának köszönhetően is szárnyalt a Banksy-brand a világhírig.
A művészet 21. századi Robin Hoodja
A street artos címke hamar szűknek bizonyult. A felvállalt témái miatt politikai és környezetvédelmi aktivistának is nevezik, de volt, hogy különböző művészi performanszokat, gerillaakciókat szervezett. Készített klasszikus stílusú szobrokat, olajfestményeket. Még filmeket is rendezett: a legismertebb a Kijárat az ajándékbolton át, amelyet 2010-ben Oscar-díjra is jelöltek dokumentumfilm kategóriában. 2001 óta könyveket is ad ki munkáiról, amelyeket saját szövegeivel magyaráz.
Szatirikus és olykor szürreális alkotásainak üzenete a gyerekmunkára, kizsákmányolásra, háború és erőszak értelmetlenségére, klímavédelemre, menekültügyre, szegénységre, társadalmi egyenlőtlenségekre, mindenfajta autoritás-ellenességre, a hatalommal való visszaélésre hívják fel a figyelmet.
De a fogyasztói társadalom számára is rendre görbe tükröt nyújt polgárpukkasztó, antikapitalista üzeneteivel, amelyek megmutatják, mennyire képmutató, kapzsi és sznob társadalomban élünk.
A tabutémákat, „szent teheneket” vagy a művészeti kánont is szemrebbenés nélkül megtrollkodja, ha az üzenet úgy kívánja. Mint ahogy nem kímélte az akkori bulvárvilág egyik képviselőjének, Paris Hilton (emlékszünk még rá?) debütáló cd-jét sem a 2006-os akciójával.
Wikipédia-oldal Banksy megrongált és tönkretett képeiről
A reakciók, a művek utóélete ebben a nem az örökkévalóságnak alkotó műfajban legalább annyira fontos, mint maga az üzenet. A street art műfajt magas szinten művelők örök ellenségei a városi tanácsok és az olyan illetékes elvtársak tisztviselők, mint akik szerint Banksy minden munkája puszta vandalizmus. 2009-ben a westminsteri városi tanács ki is mondta: Banksy-nek sincs több joga graffitizni, mint egy gyereknek.
A Ponyvaregény-jelenet története is jól illusztrálja a problémát: 2007-ben a londoni közlekedési vállalat lefestette az eredeti alkotást, amelyen John Travolta és Samuel L. Jackson fegyverek helyett banánokkal céloznak az ikonikus jelenetben. Erre Banksy is újragondolta és újrafújta a képet: banánfegyverek helyett ezúttal igazi fegyvereket rajzolt a két szereplő kezébe, akik banánjelmezt viselnek.
A Banksy-műveket hordozó épületek értékesítése, tulajdonosváltása is érdekes kérdés. Nem mindenki értékeli ugyanis a sajátos örökséget. Így tűnt el mintegy tíz év után Banksy egyik legelső bristoli alkotása, a legendás rózsaszín maszkos gorilla, amikor az addigi városi klubként üzemelő helyiséget 2011-ben átalakította az új tulajdonosa. De volt tudatos eladó is, aki csak olyan potenciális vevővel állt szóba, aki később sem tesz kárt a műben, és az alkotást árát érvényesítette is az eladási árban. Az bizonyos, hogy minden tulajdonosnak, akinek az ingatlana „összebanksyződött”, megváltozott az élete.
A Wales-i munkásnak, akinek egyszer csak megjelent a szánkózó kisfiú a garázsa oldalán, több ezer érdeklődőt-turistát kellett távol tartania az építménytől. De csak azóta alszik nyugodtan, amióta eladta a művet egy rajongónak, hatszámjegyű összegért.
Az undergroundból a mainstream élére
Banksy első ismertebb alkotását, a The Mild Mild Westet szülővárosa egyik házának falára festette 1997-ben.
Az óriásplakát méretű kép több napon át, nappal készült, és egy Molotov-koktélt elhajító játékmackót ábrázol három rohamrendőrrel szemben. A festmény a ’90-es évek rendőri túlkapásai ellen emel szót, amikor az elhagyott gyárépületekben bulizó fiatalokat zaklatták sorozatos razziákkal.
Kapcsolódó cikk
Kiskapu az ajándékbolton át? Banksy elmondja, miért kényszerült pop-up boltot nyitnia
Az egyik leghíresebb Banksy-kép 2002-ben került fel egy szürke falra London Shoreditch művésznegyedében. A lufit elengedő kislány (Girl with Baloon) alakját Mindig van remény címen is emlegetik a közelében lévő felirat miatt. Egy internetes szavazáson az Egyesült Királyság kedvenc műtárgyának választották 2017-ben. Ezt a képet értékesítették 2018 októberében a Sotheby’s árverésén, amely rögtön miután rekordáron, egymillió fontért elkelt, félig ledarálta önmagát, a jelenlévők teljes döbbenetére.
Kapcsolódó cikk
Aztán Banksy is közzétett egy videót arról, hogyan építette a képkeretbe a távirányított szerkezetet. Valamint azt is bevallotta, hogy a cél a kép teljes megsemmisítése lett volna, ahogy a daráló tesztelése során is.
Banksy a 2000-es évek elején kezdett el tárlatokon is részt venni. A 2003-as Turf War volt az első jelentős londoni bemutatkozási lehetősége. Ez a kiállítás két dologról is emlékezetes maradt: egyrészt élő állatokat festett be – például két sertésre az angol rendőrautók pepita mintáját – másrészt pedig azért, mert itt adott utoljára interjút. Ráadásul tavaly nyáron előkerült egy felvétel, amelyen állítólag Banksy nyilatkozik, látszólag ezen az eseményen.
A videó valódiságáról, pláne Banksy személyéről azonban a legnevesebb lapok sem mertek biztosat állítani.
Mint a búcsúban: Lady Di a tízfontoson, tapétamintás élő elefánt, pop-up nyomorpark
A Kijárat az ajándékbolton át című filmben Banksy elmeséli az egyik legelső tömegtrollkodásának történetét. Az eset 2004-ben történt, amikor egy londoni fesztiválon Diana hercegnő arcképével (a királynő képmása helyett) ellátott tízfontos bankjegyeket kezdtek el osztogatni. Amikor észrevették, hogy az emberek elkezdenek a „Banksy of England” által kibocsátott, jól láthatóan hamis, fénymásolt tízfontosokkal fizetni a vendéglátóhelyeken, gyorsan leállították az akciót.
Megijedtek, hogy a nagy mennyiségben osztogatott hamis pénzek miatt feljelenti őket egy becsapott kocsmáros. Később, az interneten 200 font körüli árfolyamon cseréltek gazdát a fénymásolt bankjegyek. Tavaly, 2019-ben pedig még a British Múzeum hamis bankjegyek gyűjteményébe is bekerült egy igazoltan Banksy-től származó darab. Egy Di-Faced Tanner lett tehát az első, hivatalos úton a múzeumba került Banksy-mű.
Kerültek azért korábban is Banksy-alkotások a világ legnevesebb múzeumaiba, csak nem éppen hagyományos úton.
Amikor a brit művész New Yorkban járt 2005-ben, ellátogatott a Metropolitan Múzeumba, és kiakasztotta egyik festményét, a You Have Beautiful Eyes-t.
Aztán a MOMA-ba és a New York-i Természettudományi Múzeumba is vitt a képeiből. Elmondása alapján testvére adta neki az ötletet, amikor otthon Banksy jópár képét kiselejtezte. Amikor a művész számonkérte, azt válaszolta, azért dobta ki őket, mert ezek nem olyan képek, amiket a Louvre-ban kiállítanának.
A 2006-os év anyagilag is fordulópontot hozott Banksy számára:, ekkor már ötszámjegyű összegekért keltek el a munkái. Christina Aguilera 25 ezer fontért vásárolta meg a Viktória királynőt félreérthetetlen pózban ábrázoló képét. Az Andy Warhol-féle Marilyn-sorozat stílusában készült Kate Moss-festmény pedig 50 ezer fontért kelt el a Sotheby’s aukcióján.
A Banksy körüli hájp felértékelte az egész street art stílust, így a „Banksy-hatásnak” köszönhetően más utcaművészek is átkerültek a mainstream kultúrába a brit fenegyerek farvizén.
De izgalmas projektekben is bővelkedett ez az év. Ekkor csempésztek be Disneylandbe egy bábut, amelyre a guantanamói rabok egyenruháját adták. Az akció során kis híján elkapták Banksy-t, az akciót filmező stábtagot viszont pár órán át fogva tartották a biztonsági szolgálaton. A jelenet szerepel a Kijárat az ajándékbolton átban is.
A Paris Hilton-trollkodás és egy tapétamintásra befestett élő elefánt kiállításán túl még a londoni Sohóban „megölt” telefonfülke számít nagy dobásnak. Az ikonikus tárgy két év múlva több mint félmillió dollárért kelt el egy árverésen.
Basky, amikor a hekkert hekkelik
Idén 2020. február 1. és április 30. között Budapesten állomásozik a The Art of Banksy: Without Limits című kiállítás a Godot Kortárs Művészeti Intézet szervezésében, a Tesla Loftban (1075 Budapest, Kazinczy u. 21.).
Kapcsolódó cikk
A világ számos nagyvárosában járt már a kiállítás, amelyről fontos azt is tudni, hogy a Banksy-brandtől független esemény, amely a művész engedélyével nem rendelkezik.
Korábban, 2012-ben rendeztek már kiállítást a tiszteletére a Műcsarnok alagsorában a legjobb street art művészeink munkáiból. A legemlékezetesebb magyar vonatkozású esemény azonban a Magyar Kétfarkú Kutyapárt nevéhez fűződik. A Massive Attack-teória alapján tökéletes időzítéssel, az együttes budapesti koncertje után nem sokkal, 2018. nyarán egy belvárosi bérház falán megjelent egy stencilezett Orbán Viktor-ábrázolás.
Kapcsolódó cikk
Sebő Ferenc a Banksy-ügyről: „A miniszterelnök egy infantilis, megalomán imposztor” – Interjú
A felcsúti kisvasút-projekt szellemi atyja Thomas-on, a rajzfilmből ismert gőzmozdonyon ül. A sajtóban pillanatok alatt elterjedt, hogy maga Banksy készíthette, pedig a „Basky” kézjegyből sejteni lehetett, hogy annyi köze lehet hozzá, mint a világmárkának az adios tornacipőhöz.
De médiahacknek tökéletes volt, és bár a budapesti falfestmény másnapra eltűnt, Szentendrén megtekinthető a kamu-Banksy, de eredeti Basky-másolat. Legalábbis tavaly nyáron még megvolt.