Megszorítások az ország vezető tudományos műhelyeiben
Szeptemberben a rangos Pekingi Egyetem vezetése határozott utasításban szólította fel a tanszékeket a források szigorú visszafogására. Az intézmény arra kötelezte munkatársait, hogy „gyakoroljanak takarékosságot és húzzák össze a nadrágszíjat”, miután a működési keretek növekedése lefékeződött. Az intézkedések nemcsak az adminisztrációt, hanem a kutatók juttatásait és kiegészítő pótlékait is megnyirbálták.
A helyzet azért keltett megdöbbenést, mert korábban egy harvardi kutató úgy vélte, Donald Trump elnöksége alatt a szövetségi támogatások megnyirbálása miatt Kína szinte ezüsttálcán kapta meg a jövőt.
A Times Higher Education rangsorában 2017-ben még csak két kínai intézmény szerepelt a világ száz legjobbja között, idén viszont már nyolc, köztük a 11. Csinghua Egyetem és a 13. Pekingi Egyetem. Ennek ellenére a központi finanszírozású 75 elit egyetem egyötödénél költségvetési elvonások történtek.
A kínai egyetemek finanszírozási válsága rávilágított, hogy még a leggazdagabb campusok sem függetleníthetik magukat az állami pénzáramlás lassulásától. A tudományos és technológiai kiadások korábbi tízszázalékos éves növekedése ebben az évtizedben alig 3,5 százalékra esett vissza országosan.
Az elit intézmények megvonásainál jóval súlyosabb csapást jelent a tartományi intézmények helyzete. Kiderült, hogyan rázta meg az ingatlanpiaci visszaesés közvetlenül a helyi büdzséket.
