Kiszáradt Duna-meder fogadja azokat, akik a Margit-sziget déli csúcsánál egészen a Margit híd középső pillére felé indulnak. A folyó visszahúzódása olyan területet tett járhatóvá, amelyet máskor víz borít, a képek mögött azonban az ország több pontjára kiterjedő folyamat rajzolódik ki.
A Margit híd közelében készült videókon és fényképeken kövekkel, kavicsokkal borított mederfenék látható. A Blikk helyszíni beszámolója szerint a kiszáradt Duna-meder ezen a részen már nem pusztán iszapos vagy sáros: a pillér gyalogosan, száraz lábbal is megközelíthetővé vált. A látvány ugyanakkor nem jelenti azt, hogy már megdőlt volna a fővárosi vízállás negatív rekordja – a hivatalos adatok egy fontos különbséget mutatnak.
Budapestnél továbbra is a 2018-ban mért 38 centiméter számít történelmi mélypontnak, amelyet a mostani vízállás a forrás közlése szerint még nem ért el. Ettől a felszínre került mederszakasz nem válik kevésbé feltűnővé: megmutatja, mennyire visszaszorult a víz a Margit-sziget mellett, miközben a nyárnak még csak a közepe telt el. A következő figyelmeztetéshez ráadásul nem kell elhagyni Budapestet.
Margit híd mellett a kiszáradt Duna-meder csak az első látható jel
A főváros pesti oldalán futó Szilas-patak bizonyos szakaszokon már teljesen eltűnt, miközben az ország más kisebb vízfolyásai is hasonló helyzetbe kerültek. Ezek a patakok gyorsabban reagálnak a tartós csapadékhiányra, ezért hamarabb mutatják meg, mit okoz, amikor hetekig nem érkezik számottevő utánpótlás. A budapesti mederfenék így nem elszigetelt látványosság, hanem ugyanannak a vízhiánynak egy újabb nyoma – és a folyamat a nagy tavakat sem kerüli el. A Velencei-tó helyzetét már korábban is alacsony vízállás és vízpótlási viták kísérték, most pedig ismét az aszály került a térségben élők figyelmének középpontjába. A forrás szerint a Balaton vízszintje ugyancsak folyamatosan csökken, ezért a Duna, a tavak és a kisebb patakok adatai már együtt mutatják a csapadékhiány következményeit. A vasárnap átvonuló hidegfronttól sokan fordulatot várhattak, ám Budapesten éppen az maradt el, amire a felszínre került medernek szüksége lenne.
Duna helyzetén a rövid zivatarok sem változtatnak gyorsan
A hidegfront néhány fokkal mérsékelte a hőmérsékletet, és vastagabb felhőtakarót hozott a főváros fölé, tartós csapadék azonban nem érkezett. A kiszáradt Duna-meder szempontjából nem egy gyors zápor, hanem több napon át tartó, csendes eső jelentene érdemi utánpótlást. A lokális zivatarok rövid idő alatt sok vizet adhatnak le, de a kiszikkadt talaj nehezebben nyeli el a hirtelen lezúduló mennyiséget – közben az előrejelzések sem ígérnek hosszan tartó áztató esőt.
Kapcsolódó cikk
A meteorológiai riasztások csak néhány vármegyében jeleztek helyi zivatarokat és viharokat, amelyek környezetében erős vagy viharos széllökések is kialakulhatnak. Ezek átmenetileg enyhíthetik a hőséget, de nem pótolják automatikusan a hetek alatt felhalmozódott vízhiányt. A Contextus korábban a hidegfront és a rendkívüli hőhullám várható alakulásáról is beszámolt, ám a lehűlés és a folyók regenerálódásához szükséges csapadék nem ugyanazt jelenti – Nyugat-Európa fölött pedig már a következő akadály épül.
Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban a hőmérséklet napokon belül elérheti a 40–45 Celsius-fokos tartományt.
Európa nyugati és déli része fölött újabb hőkupola alakult ki, amely nemcsak magas hőmérsékletet, hanem tartós szárazságot is fenntarthat. A magas légnyomás elzárhatja az óceán felől érkező csapadékzónák útját, így egyes térségekben ismét hetek telhetnek el jelentős eső nélkül. Magyarországon eközben a kiszáradt Duna-meder, az eltűnő patakszakaszok és az apadó tavak ugyanarra a kérdésre irányítják a figyelmet: mennyi víz marad a hazai folyókban és tavakban, ha az őszig sem érkezik tartós csapadék?