Mind a kutatók, mind a civilek körében megoszló az az elmélet, hogy a magasabb hőmérséklet elpusztítja a koronavírusként ismert Covid-19-t.

Nincs rá bizonyíték

/ Fotó: Getty Images

Az új, a kínai Vuhanból kiindult koronavírus-járvány terjedésével párhuzamosan napvilágot láttak azok a teóriák is, melyek arra az égető kérdésre kísérelnek meg választ adni, hogy miként, milyen körülmények között érhet véget a mostani krízishelyzet. Az egyik legnépszerűbb hipotézis szerint a küszöbön álló felmelegedés hatására – az influenzához hasonló módon – a koronavírus egyik pillanatról a másikra elpusztul.

Még a nemzetközi tudóstársadalmat is erőteljesen megosztja ez a hipotézis: egyesek váltig állítják, hogy így lesz, mások viszont annál szkeptikusabban viszonyulnak a dologhoz. Az utóbbi tábort erősíti Michael Ryan is, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti programjait koordináló ügyvezető igazgatója. A szakember nemrégiben így nyilatkozott: „Arra kell számítani, hogy a vírus képes lesz terjedni, hiú remény lehet azt várni, hogy az influenzához hasonlóan ez a vírus is eltűnik a melegebb időszak kezdetével. Reméljük, hogy így lesz, ez isten ajándéka lenne. De semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy valóban ez történik majd.”

Jöhet egy második hullám is?

Most már világosan látszik, hogy számos tekintetben óriási a különbség a koronavírus és az influenza között. Míg utóbbi csak az esetek 0,1 százalékában végződik halállal, addig előbbi esetében ez az arány már 1-2 százalék. Ettől függetlenül sokan a két kór azonosságaira figyelmeztetnek – eddig csak annyit tudunk biztosan, hogy mind az influenza, mind a koronavírus intenzíven terjed a hideg téli hónapokban. „Ez a vírus a légutakat támadja meg, és szükségszerűen a hűvös idő erősíti fel a hatását” – fogalmazott Nelson Michael, az Amerikai Egyesült Államok katonai gyógyszerésze.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ilyenkor mindannyian bezárkózunk, az ablakok is csukva vannak, satöbbi, satöbbi, szóval ez a tipikus téli influenzaszezon[/perfectpullquote]

– tette hozzá.

Michael úgy látja, van remény rá, hogy a melegebb idő beköszöntével a járvány visszaszorul, vagy akár meg is szűnik, ám úgy látja, a hidegebb idő később visszahozhatja a koronavírust. Rengetegen reménykednek abban, hogy a meleg, tavaszias idő meggátolja a vírus terjedését, s ezáltal elegendő időt nyerhetünk a megfelelő ellenanyag kifejlesztéséhez. Michael szerint, ha az előttünk álló hónapokban mérséklődik is a járvány, nagy valószínűséggel készülhetünk egy második hullámra.

Sokakban él a remény

A vírus eddigi gócpontjait – Kína, Dél-Korea, Irán és Olaszország – egyébként összeköti egy fontos tény: ezekben az országokban többé-kevésbé hasonló klímaviszonyok uralkodnak, az átlaghőmérséklet tekintetében sincsenek óriási eltérések. Ezért számos kutató most ezen országok időjárási viszonyait vizsgálva próbálja megsaccolni, hogy a világ más tájain hogyan, milyen gyorsasággal terjedhet – vagy épp mérséklődhet, szűnhet meg – a járvány. Britanny Kmush, a New York-i Syracuse Egyetem munkatársa így fogalmazott:

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az influenza és a koronavírushoz hasonló betegségek általában szezonális járványokat okoznak, az északi féltekén jellemzően a téli hónapokban tetőznek. Ennek ellenére még nem lehet megmondani, hogy az új koronavírus is követni fogja-e ezt a mintázatot.[/perfectpullquote]

David Cennimo, a Rutgers New Jersey Medical School infektológusa úgy fogalmazott, hogy a tudóstársadalom egy része reménykedik benne, hogy a nyár beköszöntével egyre kevesebb új megbetegedést regisztrálnak majd.

Azonban a trópusi országokból származó friss adatok egyelőre nem támasztják alá ezt az optimizmust. Abban Kmush, Cennimo és más szakértők is egyetértenek, hogy most még elhamarkodott lenne messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a világ tudósai még vajmi keveset tudnak a Covid-19 működéséről. Az előttünk álló hónapok viszont számos fontos kérdésre választ adhatnak majd.