Bizottsági faggatózás az MNB-vagyon körül
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a testület rendkívül feszült hangulatú ülésen faggatta az érintetteket a jegybanki alapítványok vagyonáról. Az MNB működésével összefüggő visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ekkor, 2026. október 1-jén hallgatta meg Kósa Lajost és Bánki Eriket. A hattagú testület eljárását Csőszi Attila tiszás országgyűlési képviselő vezeti az Országgyűlésben.
A vizsgálóbizottság az Optima befektetései és a székházfelújítások mellett azt kutatja, miként született meg az alapítványi vagyon nyilvánosságát korlátozó egykori javaslat. A képviselők arra keresnek választ, mit tudtak a törvényalkotók a pénzek felhasználásáról.
Az ügy kapcsán vált szállóigévé az a kitétel, hogy a pénz „elvesztette közpénzjellegét”, amelyet a közbeszéd Kósa Lajoshoz kötött. A meghallgatáson a debreceni fideszes vezető arra figyelmeztette a bizottság tagjait, hogy óvakodjanak a visszamenőleges hatályú jogalkotástól.
A Bánki Erik által benyújtott és a Fidesz-frakció által 2016-ban megszavazott törvénymódosítás végül soha nem léphetett hatályba. Áder János köztársasági elnök normakontroll-kérésére ugyanis az Alkotmánybíróság megsemmisítette az alapítványi vagyont védő passzusokat.
A bizottsági ülésen Bánki Erik visszautasította politikai és jogi felelősségét, jelezve, hogy az eljárás okafogyott a soha hatályba nem lépett szabályozás miatt. Kósa eközben a bizottság munkáját bírálva úgy fogalmazott, „azt kockáztatják, hogy a semmit teszik le az asztalra”.
A jegybanki vagyonvesztés mellett a hatósági eljárások sora más korábbi tisztségviselőket is elért. Bús Balázs mellett Hankó Balázs volt miniszter ügyében is súlyos kényszerintézkedések történtek.
