Rémisztő hajnali földrengés rázta meg Békés vármegyét, alig hittek a szemüknek a lakosok

Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium jelentése szoros összefüggést mutat a korábbi esetekkel

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársai a beérkező adatok elemzése után azonnal kiadták a hivatalos tájékoztatást a hírügynökségek számára. A szakértők szerint a mostani hullámok nem számítanak elszigetelt esetnek, mivel a hálózat az elmúlt időszakban több hasonló anomáliát is regisztrált az ország különböző pontjain. A múlt szerdai hajnalban Örkény térségében észlelt földmozgás paraméterei hajszálpontosan megegyeztek a most mért értékekkel a műszerek kijelzőin. Az 5 óra 50 perckor bekövetkező örkényi esemény, valamint az április 16-án a Somogy vármegyei Bolhó mellett regisztrált 2,5-ös magnitúdójú rengés egy olyan folyamatos feszültségfelhalmozódást jelez a mélyben, aminek a végkifejlete kiszámíthatatlan helyzetet teremthet a jövőben.

Katasztrófavédelem készenléti egységei folyamatosan monitorozzák a kritikus infrastruktúrákat

A mentésirányítási szervek a békéscsabai esemény után sem rendeltek el rendkívüli kivonulásokat a helyszínekre a bejelentések hiánya miatt. A háttérben azonban megkezdődött a gátak, az ipari létesítmények és a közműhálózatok állapotának ellenőrzése, kizárva a láthatatlan szerkezeti károsodások kockázatát a földfelszín alatt.

A statisztikai összesítések szerint júniusban összesen 156 földmozgást regisztráltak a Kárpát-medence területén, amelyek jelentős része bányarobbantásokhoz és egyéb emberi tevékenységekhez köthető, de a természetes eredetű mozgások száma is emelkedő tendenciát mutat.

A szeizmikus adatok és a lakossági beszámolók együttes elemzése megerősíti a medence alatti lemezek folyamatos rendeződését az elkövetkező időszakban.

A természetes eredetű, kisebb intenzitású rengések ismétlődése egy olyan tektonikai átrendeződést vetít előre, amely a jövőben akár erősebb morajlások formájában is felszínre törhet a törésvonalak mentén.