A magyar közmédia négyrészes dokumentumfilm-sorozatot készíttetett a romániai rendszerváltásról Omló falak – Magyarok a romániai rendszerváltó forradalomban címmel azzal az erdélyi magyar filmes szakemberrel, Xantus Gáborral, akiről odaát minden szakmabeli tudja, hogy besúgó volt. Az egyébként elismert rendező-operatőr az erdélyi magyar elitről jelentet a Securitaténak.
Xantus Gábor csak beszélgetőtárs
Az Omló falak – Magyarok a romániai rendszerváltó forradalomban című sorozat harmadik része szombaton került fel a mediaklikk.hu oldalra, írja a Magyar Hang. A Hívó szó elnevezésű epizód leírásában azt találjuk, hogy „a filmsorozat a harminc éve lezajlott romániai rendszerváltó események magyar vonatkozásainak felelevenítését, három évtized távlatából történő megítélését mutatja be. Korabeli szemtanúk és résztvevők emlékforgácsaiból rajzolja meg a teljesség igénye nélkül, a népfelkeléssel indult, majd véres forradalommá duzzadt 1989-es forradalmi események még tetten érhető, néhány, a romániai magyar kisebbség szempontjából releváns mozzanatát.”
A filmeket a Xantus Film jegyzi, a vállalkozás alapítója az a Kolozsváron élő Xantus Gábor, akiről már többen megírták, hogy a Ceausescu-diktatúra idején jelentéseket írt a hírhedt román titkosrendőrségnek, a Securitaténak. Azokról a személyekről, akikkel kapcsolatba került a televíziós munkája során.
A lap megjegyzi, érdekes, hogy a sorozatot a stáblista szerint a neves rendező fia (Xantus Áron) rendezi, az apa csak „beszélgetőtárs”, vagyis az interjúk készítője.
Serényen jelenthetett
Csáky Zoltán – ő később Magyarországra települt és tizennégy évig a Duna Televízió arca volt – azt írja Xantus jelentéseiről a Nyomomban kék farkasok című könyvében (a vonatkozó fejezet a Székelyföld folyóirat 2019/1. számában is megjelent), hogy alig indultak el Kallós Zoltánnal a Gyimesekbe forgatni a csángókról, a Bíró Ferenc fedőnevű ügynök már gépelte is a jelentést a Szekuritáténak.
Kapcsolódó cikk
1978. május 13-án „arról tájékoztatja tartótisztjét, Neciu Gavril főhadnagyot, hogy nemrég utazáson vett részt a román tv magyar nyelvű szerkesztőségével Déva, Vajdahunyad, Brassó, Csíkszereda, Gyimes útvonalon, aminek az volt a célja, hogy dokumentumfilmet készítsenek a csángók jelenlétéről az ország gazdasági-társadalmi életében, a Beke György által írott forgatókönyv szerint. Az informátor megjegyzi, hogy Bodor Pál nem akarta elkészíteni ezt a filmet, de Csáky Zoltán erőltetésére történt a film forgatása, aki arra törekedett, hogy a készülő filmből kiderüljön, hogy a csángók tulajdonképpen a magyar nemzet részei.”
Először tagadta, majd elismerte, hogy besúgó
A közmédiában szombaton bemutatott sorozat harmadik részében a romániai magyar sajtóban (egykor) dolgozók is megszólalnak – még az a Csép Sándor is (igaz, archív felvételről), akiről a filmbeli beszélgetőtárs jelentett.
Érdemes szót ejteni Xantus Gábor utóéletéről is. Miután kiderült a múltja, először tagadta a besúgás tényét, aztán elismerte.
Távozni kényszerült a román televíziótól, mert annak szabályzata tiltja olyan emberek alkalmazását, akik együttműködtek a kommunista elnyomó szervezetekkel, utána a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filmművészet és Média Intézetének magyar tagozatán tanít – ott ugyanis nem előírás a tiszta múlt, így diákokat oktathat.
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Nem csak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen elfogadott besúgót alkalmazni, hanem Magyarországon is. Xantus az egyetlen filmes szakember Erdélyből, akit beemelt tagjainak exkluzív soraiba a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata.
Kapcsolódó cikk
„Csak úgy suhantak el a golyók a fejünk felett” – Női történetek az 1956-os forradalomról
Sőt, mint megtudtuk, Xantus Gábor és Xantus Áron nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatot is készített Fény a végeken – 1956 Erdélyben és Kárpátalján címmel, amely az 1956-os forradalom Erdélyi és Kárpátaljai eseményeit dolgozza fel.
A Duna Televízió 2016-ban, októberben és novemberben minden szombaton levetítette.
A közmédia gesztusa több erdélyi magyar médiaszakember felháborodását kiváltotta. Egyikük, Stanik István, aki erdélyi médiavállalkozások egykori alapítója és vezetője, azt írta a közösségi oldalára: „a dokumentumfilm-sorozatot írója, rendezője, főszereplője Xantus Gábor, bizonyított szekus besúgó. Itt tartunk, harminc évvel a rendszerváltás után!”