Krucsainé Herter Anikó, az NKTK főigazgatója most az Indexnek nyilatkozva három embert lökött busz alá az NKA-botrányban – és amit Hankó Balázs szerepéről elmondott, a legterhelőbb.
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója, Krucsainé Herter Anikó az Indexnek adott interjúban részletesen feltárta az NKA-botrány belső működési mechanizmusát – és közben három szereplőt is busz alá lökött. A legterhelőbb állítás Hankó Balázs leköszönő kulturális miniszterre vonatkozik: Herter szerint Hankó személyesen adott utasítást arra, hogy a titkos kollégium döntéseinek eredményeit ne szokásos módon, külön közleményben tegyék közzé, hanem egy korábbi felhívó közlemény végére linkelve, „a semmitmondó »Tájékoztató« szó alá” rejtve. Vagyis a csókosok listájának szándékos elrejtése nem a szervezet döntése volt – hanem miniszteri utasítás.

Kapcsolódó cikk

A 444 kommentárral együtt szemlézi az interjút, egyértelműen jelezve: az Index bizonyítottan hazug propagandaújság, amelyet most mégis érdemes figyelni, mert „forrás- és kordokumentumértékű lehet, hogy a vesztüket érző NER-végrehajtók mivel próbálják egymást összesarazni és magukat mentegetni.”

A 17 milliárd eredete és a három busz alá lökés

Herter szerint a 17 milliárdos titkos keret létrehozásának ötlete Hankó Balázs és Bús Balázs alelnök nevéhez fűződik: ők döntöttek 2024 végén, 2025 elején arról, hogy az NKA felhalmozódott tartalékát „kulturális célra, kiemelt összművészeti programok támogatására” osszák ki. Az eredeti 10 milliárdot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hagyta jóvá – 17 milliárd egy 2026 eleji kormánydöntés-módosítás alapján lett belőle.

Kapcsolódó cikk

Ez az első két busz alá lökés: Hankó és Bús az ötletgazdák, Nagy Márton a jóváhagyó. A harmadik lökés Bús Balázsnak szólt: Herter szerint a botrányos titkos kollégiumot egyedül Bús Balázs felügyelte – vagyis az a három lemondott NKA-bizottsági tag (Baán László, Vidnyánszky Attila, Both Miklós), akik arra utalgattak, hogy az átverte őket a kollégium, valójában nem is kaphatott tájékoztatást, mert ez nem volt kötelességük. A rendszer úgy működik, hogy minden kollégium ügyeiért egy-egy konkrét bizottsági tag felelős – itt ez Bús Balázs volt.

Az ellenőrzés, ami nem ellenőriz

Herter interjújának egyik legfontosabb részlete az NKTK ellenőrzési módszeréről szól. A főigazgató elismerte: az NKTK nem ellenőrzi a költségek életszerűségét – kizárólag azt vizsgálja, hogy a pályázó által beadott költségvetésben és a tényleges számlákon szereplő számok egyeznek-e. „Ha százzal számol el, akkor nem igazán van eszköz a kezünkben” – fogalmazott. Ez azt jelenti, hogy akárhány forintért lehetett színpadtechnikát bérelni vagy szolgáltatást vásárolni, ha az előzetes büdzsében és a leadott számlákban ugyanaz az összeg szerepelt.

Kapcsolódó cikk

Ez a vallomás kulcsfontosságú: megmagyarázza, hogyan volt lehetséges, hogy a Balásy-cégek négy-hatszoros áron számlázhattak az államnak – az NKTK-szerű ellenőrzési rendszer ezt egyszerűen nem szűrte ki.
Hankó Balázs személyesen utasított arra, hogy a titkos NKA-kollégium döntéseit megtalálhatatlan módon tegyék közzé – ez az NKTK főigazgatójának állítása, aki ezzel egyszerre mentegeti saját szervezetét és lök busz alá három embert.
Krucsainé Herter Anikó vallomása az NKA-botrány egyik legtöbb részletet feltáró nyilatkozata – azzal a fontos megszorítással, hogy az interjút az Index közölte, amely maga is érintett a Tisza-ellenes dezinformációs kampányban. A tartalom ennek ellenére figyelemre méltó: ha a főigazgató állításai igazak, akkor a titkos keret létrehozása, a megtalálhatatlan eredményközlés és az egyszemélyes bizottsági felügyelet mind tudatos döntések eredménye volt – és ezekért Hankó Balázs, Bús Balázs és Nagy Márton viseli a felelősséget.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

Az M1 műsora részeként visszatérő Angyalbőrben című magyar televíziós sorozat szereplői

Így újul meg az M1: a hírcsatornás korszak után kulturális csatornaként folytatja – íme, az első filmek és sorozatok listája

Az M1 műsora július 18-tól tematikus filmes hétvégékkel, magyar koncertfelvételekkel és olyan retro sorozatokkal alakul át, mint a Linda, az Angyalbőrben vagy a Kisváros. A korábban folyamatos hírcsatornaként működő adó első összeállítása Enyedi Ildikó és Mészáros Márta filmjeire épül, a későbbi hétvégéken pedig rendezői életművek és irodalmi adaptációk következnek – a teljes programból az is kirajzolódik, milyen közönséget próbál megszólítani az új M1.

Az MTVA közvetítési jogok részeként az M4 Sporton látható NB I-es labdarúgó-mérkőzés

Az MTVA 6 milliárdot fizet a magyar focimeccsekért, de a közvetítések gyártási költsége még nincs benne az összegben

Az MTVA közvetítési jogok címén 6 milliárd forintot fizet az MLSZ-nek a magyar profi labdarúgás 2026–2027-es idényéért, így az NB I és több további hazai sorozat az M4 Sporton marad. Az előző szezonhoz képest 4 milliárd forinttal alacsonyabb jogdíj jelentős megtakarításnak tűnik, a közmédia teljes kiadása azonban magasabb lesz, mert a mérkőzések legyártása nincs benne a bejelentett összegben.

Rónai Egon új műsora, a Nyílt szín házigazdája a Játékszín színpadán

Rónai Egon új feladatot vállalt el, a népszerű műsorvezető nagy fába vágta a fejszéjét

Rónai Egon új műsora 2026 szeptemberében indul a Játékszínben: a Prima Primissima díjas újságíró havonta vezeti majd a Nyílt szín Rónai Egonnal című közönségtalálkozó-sorozatot. A feladat nem jelenti televíziós pályája lezárását vagy az ATV-től való távozását, hanem egy új kulturális műfajjal egészíti ki munkáját – az első este vendége Peller Anna és Hirtling István lesz.

Várhegyi Attila állítólagos üzenetéről és a Bartók Rádió megszűnt népzenei megbízásáról írt Weyer Balázs

Sötét titkokat lepleztek le? Weyer Balázs szerint Várhegyi Attila egy Direkt36-cikk leállításához kötötte a Bartók Rádió megbízását

Várhegyi Attila állítólag egy közvetítőn keresztül azt üzente Weyer Balázsnak 2016-ban: ha nem akadályozza meg a Direkt36 készülő cikkének megjelenését, cége elveszítheti a Bartók Rádió népzenei műsoraira szóló megbízását. Weyer szerint a cikket nem állíthatta volna le, és nem is próbálta meg; az írás megjelent, a szerződésük pedig röviddel később megszűnt, ám a történetet egy másik állami intézmény közreműködésével még különösebb folytatás követte.

Bohár Dániel cége és a Parlamentben készített politikai videók háttere

Rejtélyes parlamenti videók és új médiacég: Bohár Dániel hallgat a finanszírozásról

Bohár Dániel cége június elején jelent meg a nyilvántartásban, miközben a Megafon működésének átalakításáról és leépítéseiről érkeztek hírek. A BKTS Média Kft. létrehozása azért vetett fel új kérdéseket, mert Bohár a választás óta rendszeresen készít videókat az Országházban, de továbbra sem ismert, ki rendeli meg és ki finanszírozza ezeket a tartalmakat, miközben parlamenti jelenléte miatt már vizsgálat is indult, amely az új cég szerepét is fontossá teszi.

00 nemeth balazs

Németh Balázs a demokrácia haláláról beszélt a parlamentben — az M1 lekapcsolása emiatt váltotta ki a fideszes képviselő haragját

Németh Balázs éles kritikával illette a jelenlegi államvezetést a parlamenti felszólalásában, miután a közmédia legfőbb hír- és információs csatornáit azonnali hatállyal leállították. Vajon milyen belpolitikai feszültségeket generál, amikor egy ellenzéki képviselő a magyar demokrácia halálaként értékeli az állami hálózat radikális, technikai eszközökkel is végrehajtott megrendszabályozását?

00 bohar daniel

Bohár Dániel élesen bírálta a tévészékházban történteket — Császár Attila ezt a kíméletlen bánásmódot szenvedte el az MTVA új vezetőitől

Bohár Dániel közösségi médiaoldalán kelt a védelmére a Magyar Televízió Kunigunda utcai székházából kedden biztonsági kísérettel eltávolított egykori riporternek. Vajon a jobboldali véleményvezér határozott kiállása képes-e a sajtószakma belső szolidaritását mozgósítani egy olyan helyzetben, ahol az állami médiarendszer új irányítói azonnali, drasztikus személyi tisztogatásokkal kezdik meg a működésüket?

00 m1

Radnai Csaba élőben ismertette a strukturális reformokat — az MTVA rendszere így alakul át a frissen elfogadott médiatörvény alapján

Radnai Csaba műsorvezető az M1 kedd délutáni Híradójában élő adásban olvasta fel azt a közleményt, amely a közmédia átmeneti vezetésének hivatalba lépését és a propaganda azonnali felfüggesztését jelentette be. Vajon miként lehet visszaállítani egy éveken keresztül politikai szócsőként funkcionáló intézményrendszer hitelességét, és milyen kihívásokkal kell szembenéznie annak a stábnak, amely a teljes strukturális átalakítást kapta feladatul?

horvath p andras

Hatalmas botrányba fulladt a közmédia új vezetőjének, Horváth P. Andrásnak a kinevezése, a parlamenti bizottság ezért a megdöbbentő lépésért kapott kőkemény kritikákat

Horváth P. András jogászt választotta meg a közmédia új, átmeneti vezetőjének az Országgyűlés művelődési bizottsága a csütörtöki ülésén. Vajon milyen hatással lesz a hazai tájékoztatás jövőjére egy olyan radikális átalakítási folyamat, amely a korábbi intézményrendszer teljes lebontásával kezdődik?

00 rogan antal

Lebukott Rogán Antal, az államapparátus erre a láthatatlan kampányra szórta el a közpénzmilliárdokat, vagyonokat költött az Origóra és a Magyar Nemzetre

Rogán Antal egykori minisztériuma alig fél év alatt bruttó 9 milliárd forintot költött el állami hirdetésekre a kormánypárti sajtótermékekben, miközben a kiemelt kedvezményezettek között toronymagasan ott volt az Origo és a Magyar Nemzet is. Vajon miként lehetett indokolni egy ekkora mértékű, piaci logikát teljesen nélkülöző közpénzszórást egy olyan időszakban, amikor a támogatott felületek zömének az olvasottsága már meg sem közelítette a független hírportálokét?

mediaworks-leépítés-megyei-lapok-újságírók vallomás

Sötét titkokra derült fény a Mediaworksről: „Mintha a kivégzésünkre várnánk” – kitálaltak a fideszes propagandagyár munkásai a leépítésről

Mediaworks lapjainak dolgozói drámai képet festenek a vidéki szerkesztőségekben kialakult helyzetről a tömeges elbocsátások árnyékában. Vajon a fenntarthatóbb működés címszó alatt bejelentett átalakítások mögött csupán gazdasági racionalizálás áll, vagy egy egész szakmai közösség szisztematikus megsemmisítése zajlik a színfalak mögött?

balasy-gyula-cegei-allami-szerzodesbontas-nru-belugyminiszterium-2026

„Csak papíron léteznek tovább!” – Vége van, Balásy Gyulát az állam levágta magáról

Balásy Gyula birodalma, amely éveken át sziklaszilárdan uralta a hazai állami rendezvények piacát, kedden egyetlen adminisztratív határozattal omlott össze a fővárosban. A hatalom legfelsőbb köreiben meghozott, azonnali hatályú szerződésbontás olyan elsöprő dominóeffektust indított el a bűnügyi és gazdasági szektorban, amelynek a végét még a sokat látott szakmabeliek sem merik teljes bizonyossággal megjósolni.

mediaworks-elbocsatas-fideszes-media-leépítések-okai-ner-balasy-gyula-2026

„Belátták, hogy valójában ennek csak a durván tizedét éri!” – Sokkoló veszteségek és kiürült kasszák a fideszes sajtóbirodalom sötét kulisszái mögött

A Mediaworks és a fideszes sajtóbirodalom fellegvárai az elmúlt hetekben kártyavárként omlottak össze a hazai nyilvánosság előtt. A kormánypárt választási vereségét követően azonnal beindult a gépezet: az egykor érinthetetlennek hitt újságírók tucatjai kerültek az utcára, miközben a budapesti szerkesztőségek folyosóin az árulás és a pénztelenség fagyos szele söpört végig.

kohan-matyas-mandiner-elbocsatasok-media-gyor-2026

Beismerő vallomás Kohán Mátyástól – A Mandinernél 60 embert rúgtak ki

Kohán Mátyás és a Mandiner szerkesztősége egyetlen drámai döntés nyomán veszítette el a munkatársainak több mint a felét a hét elején. A politikai újságírás kulisszái mögött zajló feszült átszervezés egy régóta érlelődő válság első nyílt összecsapását jelenti az országos nyilvánosság előtt.