Gátat vetnének a voksturizmusnak
A Nemzeti Választási Iroda kezdeményezésének egyik leghangsúlyosabb része a tényleges lakóhely fogalmának visszaállítása a jogrendszerben. A korábbi szabályozási enyhítés ugyanis megnyitotta az utat a fiktív címek és a szervezett átjelentkezések előtt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, László Róbert már az egyéni képviselői mandátumok esélyeit elemezve is részletesen foglalkozott a választási rendszer töréspontjaival. László Róbert most az interjúban kiemelte, hogy a Társaság a Szabadságjogokért szervezettel közösen már évek óta küzdenek a visszaélések visszaszorításáért. A jelenlegi gyakorlatban nem volt törvényi elvárás, hogy a választópolgár életvitelszerűen valóban a bejelentett ingatlanban éljen.
A szakértő azonban határozottan figyelmeztetett: a lakóhely eredeti jogi státuszának helyreállítása önmagában még nem garantálja a manipulációk teljes felszámolását. Szükség van olyan nyilvános adatokra is, amelyek valós időben jelzik a lakosságszám hirtelen megugrását.
A beszélgetésben a szakértő felidézte, hogy „2018 óta követelik, hogy heti (vagy legalább havi) bontásban települési szinten nyilvánosan láthatóak legyenek a lakosságszám-változások, mert így azonnal tetten érhetők a gyanús, tömeges átjelentkezések kis házakba.”
A helyi választási irodák és a Nemzeti Választási Bizottság felügyeleti szerepe csak akkor válhat igazán hatékonnyá, ha a jogorvoslatokhoz objektív statisztikai adatok is rendelkezésre állnak.
Az NVI ugyan az elektronikus útra terelné a jelöltajánlást, László Róbert szerint az igazi áttörést egy egészen más, radikális eszköz hozhatná el. Hogyan forgatná fel a visszaélések rendszerét a régóta szorgalmazott kaució?
