Holland kutatók újabb titkokat tártak fel a Leány gyöngy fülbevalóval című festményről

A kutatók Johannes Vermeer a Leány gyöngy fülbevalóval című festményéről tártak fel titkokat, de a képen szereplő nő kilétét továbbra is homály fedi.

Számos kérdésre sikerült választ találni

A hágai Mauritshuis galéria kutatói fedték fel az 1665-ben készült festménnyel kapcsolatos eredményeket, írja a The Guardian. A szakértők első alkalommal fedezték fel a lány arcán lévő szempillákat, illetve bizonyítékot találtak arra, hogy a nő feje mögött zöld függöny található. Betekintést nyertek abba is, Vermeer hogyan dolgozott, milyen változtatásokat hajtott végre, milyen festék pigmenteket használt, és azok honnan származtak.

lany gyongy fulbevaloval
Leány gyöngy fülbevalóval / Kép: Johannes Vermeer

“Képesek voltunk megfejteni számos dolgot Vermeer anyaghasználatával és technikájával kapcsolatban, de még továbbra sem tudjuk, hogy ki is a lány valójában. Jó, hogy néhány rejtély fennmaradt és mindenki szabadon találgathat. Így mindenkinek adott, hogy saját értelmezést adjon a lány kilétéről” – mondja Abbie Vandivere a projekt vezetője.

A szürreális elme búvárának titkai – 10 érdekesség Salvador Dalíról

A szürreális elme búvárának titkai – 10 érdekesség Salvador Dalíról Salvador Dalí 1904. május 11-én született, reggel háromnegyed 9-kor. A nagy pillanatot a művész később úgy írta le, mint szenvedést a születés borzalmas traumájától. Igen, Dalí életének első perceire is tűpontos élességgel emlékezett.

Korábban már folytak arról a találgatások, hogy Vermeer azért nem festett szempillákat a lányra mert idealizálni akarta, illetve hasonló viták folytak a mögötte lévő alaktalan kiterjedésű felületről is? A kutatás nagy eredménye, hogy ezekre a kérdésekre választ találtak.

Tracy Chevalier regényében saját elméletet állított fel a festményen szereplő lány személyével kapcsolatban. Eszerint a lány Vermeer szobalánya, aki titokban állt modellt a festőnek.

A regényből film is készült Scarlett Johansson főszereplésével.

A Mauritshuis-féle kutatás feltárta azt is, hogy Vermeer milyen festészeti technikákat alkalmazott, hogy állította elő a barna és a fekete különböző árnyalatait. A színeket a háttértől az előtér felé haladva szisztematikusan adagolta a képhez. Így tehát maga a gyöngy is egy illúzió, nincs körülhatárolt kontúrja és az akasztója is hiányzik, amivel a lány füléről lógna.

Egzotikus anyagokat is használt a festményhez

Felfedezhetőek változtatások is, amelyeket Vermeer a fül, a fejkendő és a nyak pozíciójában hajtott végre, mielőtt véglegesítette volna a művet.

Most már egy helyen böngészhetjuk a múzeumok tárlatait

A zárva tartó múzeumok, hogy kapcsolatban maradhassanak látogatóikkal, számos kulturális anyagot, kiállítást és gyűjteményt tettek elérhetővé online. Az újonnan elindult oldal célja, hogy összegyűjtse és egy oldalon megjelenítse a múzeumok digitális tartalmait – olvasható a Mozaik Múzeumtúra keddi közleményében. Mint írják, a weboldalon a pedagógusoknak a digitális oktatást segítő tartalmak és múzeumpedagógiai foglalkozások közzétételével nyújtanak segítséget.

Azt is meg tudták állapítani a kutatók, hogy az egyes színek milyen alapanyagokból származhattak. A festő a szülővárosában vásárolhatta meg őket, de a fehér színért felelős ólomérc az angliai Peak régióból származhat. A Mexikóból származó bíbortetű adta a vörös színt, míg a kéket a lazurit ásványból nyerték ki, ami Afganisztánból származik.

A lazurit használata igencsak meglepő, hiszen a 17 században ennek ára az aranyéval vetekedett.

A Mauritshuis igazgatója szerint a kutatás közelebb vitt a festmény titkainak megismeréséhez, de még koránt sincs vége a vizsgálódásoknak.


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból