A kutatók Johannes Vermeer a Leány gyöngy fülbevalóval című festményéről tártak fel titkokat, de a képen szereplő nő kilétét továbbra is homály fedi.
Számos kérdésre sikerült választ találni
A hágai Mauritshuis galéria kutatói fedték fel az 1665-ben készült festménnyel kapcsolatos eredményeket, írja a The Guardian. A szakértők első alkalommal fedezték fel a lány arcán lévő szempillákat, illetve bizonyítékot találtak arra, hogy a nő feje mögött zöld függöny található. Betekintést nyertek abba is, Vermeer hogyan dolgozott, milyen változtatásokat hajtott végre, milyen festék pigmenteket használt, és azok honnan származtak.
“Képesek voltunk megfejteni számos dolgot Vermeer anyaghasználatával és technikájával kapcsolatban, de még továbbra sem tudjuk, hogy ki is a lány valójában. Jó, hogy néhány rejtély fennmaradt és mindenki szabadon találgathat. Így mindenkinek adott, hogy saját értelmezést adjon a lány kilétéről” – mondja Abbie Vandivere a projekt vezetője.
A szürreális elme búvárának titkai – 10 érdekesség Salvador Dalíról
A szürreális elme búvárának titkai – 10 érdekesség Salvador Dalíról Salvador Dalí 1904. május 11-én született, reggel háromnegyed 9-kor. A nagy pillanatot a művész később úgy írta le, mint szenvedést a születés borzalmas traumájától. Igen, Dalí életének első perceire is tűpontos élességgel emlékezett.
Korábban már folytak arról a találgatások, hogy Vermeer azért nem festett szempillákat a lányra mert idealizálni akarta, illetve hasonló viták folytak a mögötte lévő alaktalan kiterjedésű felületről is? A kutatás nagy eredménye, hogy ezekre a kérdésekre választ találtak.
Tracy Chevalier regényében saját elméletet állított fel a festményen szereplő lány személyével kapcsolatban. Eszerint a lány Vermeer szobalánya, aki titokban állt modellt a festőnek.
A regényből film is készült Scarlett Johansson főszereplésével.
A Mauritshuis-féle kutatás feltárta azt is, hogy Vermeer milyen festészeti technikákat alkalmazott, hogy állította elő a barna és a fekete különböző árnyalatait. A színeket a háttértől az előtér felé haladva szisztematikusan adagolta a képhez. Így tehát maga a gyöngy is egy illúzió, nincs körülhatárolt kontúrja és az akasztója is hiányzik, amivel a lány füléről lógna.
Egzotikus anyagokat is használt a festményhez
Felfedezhetőek változtatások is, amelyeket Vermeer a fül, a fejkendő és a nyak pozíciójában hajtott végre, mielőtt véglegesítette volna a művet.
Most már egy helyen böngészhetjuk a múzeumok tárlatait
A zárva tartó múzeumok, hogy kapcsolatban maradhassanak látogatóikkal, számos kulturális anyagot, kiállítást és gyűjteményt tettek elérhetővé online. Az újonnan elindult oldal célja, hogy összegyűjtse és egy oldalon megjelenítse a múzeumok digitális tartalmait – olvasható a Mozaik Múzeumtúra keddi közleményében. Mint írják, a weboldalon a pedagógusoknak a digitális oktatást segítő tartalmak és múzeumpedagógiai foglalkozások közzétételével nyújtanak segítséget.
Azt is meg tudták állapítani a kutatók, hogy az egyes színek milyen alapanyagokból származhattak. A festő a szülővárosában vásárolhatta meg őket, de a fehér színért felelős ólomérc az angliai Peak régióból származhat. A Mexikóból származó bíbortetű adta a vörös színt, míg a kéket a lazurit ásványból nyerték ki, ami Afganisztánból származik.
A lazurit használata igencsak meglepő, hiszen a 17 században ennek ára az aranyéval vetekedett.
A Mauritshuis igazgatója szerint a kutatás közelebb vitt a festmény titkainak megismeréséhez, de még koránt sincs vége a vizsgálódásoknak.
