Tavaly megnyerte az Aranypánt-díjat, rákkutatással foglalkozik, mélyen vallásos, roma származású és Karcag (egyik) cigány telepéről jött. Horváth Józsefet kérdeztük, hogyan áll azóta a kutatással, milyen életutat járt be, és mit tanácsol a roma fiataloknak, akik ki szeretnének törni.
ContextUs: A karcagi cigány telepről jöttél. Gyermekkorod során mi motivált?
A motivációm nem volt más, mint az a rendkívül sok negatív példa és hatás, ami a környezetemben volt. Nem láttam mást, csak munkanélküliséget, szegénységet, és a diszkrimináció legmagasabb fokát a cigánysággal szemben. Ekkor döntöttem el, hogy szembe megyek az árral, és megmutatom, hogy másként is lehet csinálni.
ContextUs: Karcagon élsz még?
Immáron lassan tíz éve, hogy Debrecenben élek, de amint időm engedi, mindig hazalátogatok a szüleimhez és a testvéreimhez.
ContextUs: Mit gondolsz, akkor is itt lennél, ha nem ennyire alulról indultál volna, és nem kaptál volna ilyen mértékű/jellegű indokot a kitörésre?
A kérdésed teljesen jogos, és őszintén válaszolva, nem hiszem, hogy eljutottam volna idáig, sőt már a negyedénél elbuktam volna. Sajnos (vagy nem) kellett ez az erős kitörésre való késztetés, érzés, hogy itt legyek most.
ContextUs: Hogyan fogadta a környezeted a továbbtanulási szándékod? A baráti köröd többsége roma? Volt példa arra, hogy egy korábbi barátoddal megszakítottátok a kapcsolatot, mert hátráltatott, nem egyezett az értékrendetek a továbbtanulást illetően?
A környezetem mindig támogatott, bár volt olyan barátom, aki természetesen azt hangsúlyozta, hogy felesleges, mert cigányként úgysem lehet érvényesülni. A baráti hálózatom nagyon összetett, szinte az összes nagyobb országból van barátom, így mondhatom azt, hogy elég multikulturális a baráti köröm. Annyira erős a küzdésre való hajlam bennem, hogy soha senki nem tudott eltávolítani a célomtól, de igaz, még senki sem próbálta meg. A szemem előtt mindig is az lebegett, hogy az első Isten, a tanulás és a család, csak utána jöhet az összes többi dolog.
ContextUs: Milyen tanácsokat adnál azoknak a roma fiataloknak, akik hasonlóan nehéz körülmények között élik a mindennapjukat?
Mint már sokszor hangsúlyoztam: mindig van más út, és mindig lehet másként csinálni. A tudás az egyik legnagyobb fegyver a mai világban, és ezt bizony senki sem veheti el tőlünk! Próbálok minden olyan fiatal tehetséget arra inspirálni, hogy merjen nagyot álmodni és küzdjön foggal-körömmel a céljaiért! Ebben az Aranypánt-díj elnyerése nagyon sokat segített, mert ennek köszönhetően olyan emberekhez is eljuthattam, akikkel talán soha nem lett volna alkalmam találkozni, ráadásul egy hatalmas pozitív töltetet adhattam nekik.
ContextUs: Miért éppen ezt a szakot és kutatást választottad?
Jogász akartam lenni, de a jó Isten más utat szánt nekem. Az életembe sodorta a volt középiskolás biológia tanárnőmet, aki önszántából vált mentorommá, és egyengette utamat. Akkoriban elkezdtem foglalkozni a drogok idegélettani hatásmechanizmusával, illetve drogprevencióval, mert ugye, ez a mai társadalmunk egyik legégetőbb problémája.
2006-ban a TUDOK nevű versenyen az élettudományi szekcióban nagydíjas lettem a pályamunkámmal. Ehhez viszont nagyon sokat kellett tanulnom, hogy megértsem például az agyban és agyi működésben fontos biokémiai útvonalakat.
Egy idő után azt vettem észre, hogy ezt szívvel-lélekkel tudom csinálni, és jól érzem magam benne. Ekkor döntöttem úgy, hogy a biológusi pályát választom, majd később pedig a genetikát. Mindig is érdekeltek a betegségek, főként a genetikai eredetűek, illetve a nem, vagy alig gyógyítható betegségek, köztük a rák is. Ezért köteleződtem el a rákkutatás felé.
ContextUs: Melyek a legnagyobb sikereid?
Nem szoktam ezen gondolkozni. Hiszem, hogy a jó Isten mindig is a tenyerén hordozott annak ellenére, hogy nem volt egy egyszerű gyermekkorom. A legnagyobb sikereim olyan apró dolgok, ami másnak fel sem merülne az agyában. Ilyen például, mikor megtanultam imádkozni.
ContextUs: Tavaly te nyerted el az Aranypánt-díjat. Mit változtatott meg az elismerés? Ha te lettél volna az egyik elbíráló, kire voksoltál volna, s miért?
Ahogy korábban is említettem, ezzel egy gyerekkori álmom vált valóra. Szerettem volna megmutatni egy országnak, hogy bizony lehet másként is csinálni. A másik oldala az éremnek, hogy rendkívül sok emberhez jutott el a hírem, és egyfajta példaképpé válhattam a szemükben. Nem tudtam volna választani a jelöltek között – hiszem, hogy ott mindannyian győztesek voltunk.
ContextUs: Hol tartasz a kutatásban?
A kutatásunk első nagyobb részét most zártuk le, és az eredményeinket nemrég küldtük el egy tudományos folyóirat számára, ennek elbírálása még folyamatban van. A biomarker-kutatás még egy gyerekcipőben járó terület, és úgy gondolom, még kell minimum öt vagy tíz év, mire kiforrja magát, és akár egy sima nyálvételből is megtörténhet egy korai diagnosztika.
ContextUs: Ha jól tudom, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium egyik diákja vagy. A Wáli mellett a másik nagy segítséget nyújtó szervezet a Romaversitas Alapítvány. Miért az előbbibe való felvétel mellett döntöttél?
Immáron három éve vagyok tagja a szakkollégiumnak. Korábban én nem hallottam sem a szakkollégiumi hálózatról, sem pedig a Romaversitasról. A laborvezetőnk hívta fel a figyelmem erre a lehetőségre, így jelentkeztem a Wáli-ba.
ContextUs: A nevéből is lehet következtetni, hogy a szakkollégiumba igen jelentős mértékben beszüremlik a reformátustanítás. A jelentkezés előtt is gyakoroltad a vallást? Miben segít Isten?
Egyházi fenntartású a szakkollégium, így a spiritualitás az egyik legfontosabb dolog a kollégium életében, mely magában foglalja az istentiszteleteket, bibliaórákat, illetve a lelki gondozást is.
Már gyerekként közel kerültem a valláshoz, és mindig is tudtam, hogy valaki ott áll a hátam mögött és folyamatosan segít. Egyetemi éveim alatt sajnos már nem tudtam otthon eljárni istentiszteletekre.
Szakkollégiumba kerülve viszont már heti rendszerességgel tudok részt venni ezeken az eseményeken. Meglátásom szerint Isten nélkül nem működik semmi, és akármennyire is aggódunk, vagy azt gondoljuk, nem fog menni, ő megmutatja, mennyire csodásak a tervei.
ContextUs: Idén is lehetőség nyílik az Aranypánt-díj elnyerésére. Ismersz olyat, aki vélhetően benevezésre kerül, esetleg a szakkollégiumotokból?
Bár kevesen tudják, de hálával teli a szívem, mert kishazánkban egyre több az olyan cigány, akiknek sikerül kitörniük, és le tudnak tenni az asztalra egy példaértékű dolgot. Sok olyan jó embert ismerek, akik simán megérdemelnék ezt a díjat.
ContextUs: Hogyan látod magad öt év múlva?
Mindenképpen szeretném a kutatást továbbfolytatni. A doktori címem megszerzését követően szeretnék majd külföldre menni, bővítve ezzel is a szakmai tapasztalatomat. Öt év múlva már, reményeim szerint, családot tudok alapítani. Jelen pillanatban ez a két cél lebeg a szemem előtt.
