Kiállításlátogatóként nem is gondolunk bele, hogy mennyi munka előzi meg, amíg egy ideiglenes tárlat megnyitja előttünk a kapuit. A Louvre idei nagy dobása, a Leonardo da Vinci-kiállítás előkészületeibe bepillantva láthatjuk, hogy azok nem teljesen a francia kurátorok tervei szerint alakultak – írja a The Art Newspaper.
Leonardo da Vinci halálának idei, 500. évfordulójáról a világ számos múzeuma megemlékezik. Így tett például a Szépművészeti Múzeum is, amely a Leonardo és a Budapesti lovas című tárlattal adózott az itáliai mester emléke előtt még tavaly. A jubileumhoz természetesen a világ egyik legnevesebb múzeuma, a legnagyobb Leonardo-gyűjteménnyel rendelkező Louvre is csatlakozott.
Az általuk őrzött Leonardo-képek mellé további híres alkotásokat gyűjtöttek össze a világ több pontjáról. Október 24-én, tíz éves előkészítő munka után nyílt meg Párizsban a nagyszabású Leonardo-kiállítás, amelynek fővédnöke a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron. A háttérben azonban nem minden zajlott zökkenőmentesen.
Íme, minden idők legdrágább festménye, a Salvator Mundi
A kristálygömböt tartó, kék köpenyben lévő Jézust ábrázoló reneszánsz festményt sokáig nem a nagy mesternek, hanem valamely tanítványának vagy más kortársának tulajdonították. Eredetiségét csak 2011-ben ismerte el a művészettörténész szakma. A 64,5 x 44,7 centiméteres kép első ismert tulajdonosa I. Károly angol király volt. Később a festmény eltűnt a szem elől.
Az egyik kép, a Salvator Mundi sorsa még a megnyitó után is bizonytalan. A The Art Newspaperhez eljutott egy fotó a kiállítás eredeti installáció-tervéről, vagyis egy alaprajz arról, hogy a múzeum eredetileg hova szerette volna elhelyezni a képet. Jól látszik, hogy a festménynek kulcsszerepet szántak a kurátorok.
Az utolsó terembe, kiemelkedő alkotások mellé került volna: a Louvre tulajdonában lévő Szent Anna harmadmagával, a National Gallery-ben őrzött, azonos című szénrajz-tanulmány, valamint két windsori vázlat mellé. A Salvator Mundi helyére végül a Keresztelő Szent János portré került az utolsó pillanatban, az október 18-i sajtóbejárás előtt. A kiállítás katalógusában a 157-es bejegyzés üresen maradt. A Louvre egyik illetékese elárulta, hogy két féle katalógust nyomtattak: az egyiben szerepelt a festmény, amennyiben időben megérkezik, a másikban pedig üresen hagyták, arra az esetre, ha mégsem.
Louvre: nyílik a Leonardo-kiállítás
A párizsi szervezők legyőztek minden nehézséget, kezdődhet az „évszázad show”-ja…. BŐVEBBEN : https://hu.euronews.com/2019/10/21/louvre-nyilik-a-leonardo-kia…
Mi állhat az ügy hátterében? Lehetséges, hogy valamilyen logisztikai probléma vagy a Franciaország és Szaúd-Arábia közötti diplomáciai kapcsolatok jelentik az akadályt. Jelenlegi információk szerint ugyanis a szaúdi Kulturális Minisztérium a festmény tulajdonosa. Ugyanakkor, idén áprilisban az a hír is felröppent, hogy a kép eltűnt. Az Egyesült Arab Emirátusokban kellett volna kiállítani a művet, ahova végül nem érkezett meg.
Áthelyezik Leonardo da Vinci leghíresebb festményét a Louvre-ban
Leonardo da Vinci (1452-1519) festménye száz lépéssel kerül arrébb július 16-án este a világ egyik legnagyobb és leglátogatottabb múzeumában. Másnap ugyanúgy látható lesz a Médicis Galériá ban egy 12 méter magas betonfalra helyezett klimatizált üvegburában, mint ahogy eddig.
Úgy tudni, hogy éppen a tárlat sajtóbejárása alatt, október 18-án történt jogszabálymódosítás a kiállítás számára kölcsönzött műtárgyakra vonatkozóan. A módosítás említést tesz a Salvator Mundi esetleges kölcsönbe vételére 2019. október 20. és december 31. között. Ez arra enged következtetni, hogy a Louvre hajlandó kiállítani a Salvator Mundit akkor is, ha az csak később, de legfeljebb a tárlat nyitvatartásának félidejéig megérkezik (2020. február 24-ig lehet megtekinteni a kiállítást).
Egy másik jogi dokumentumból pedig az derült ki, hogy a Salvator Mundi kölcsönzéséről szóló tárgyalások már több mint egy éve folynak.
Ez az anyag arra is kitér, hogy a világ legdrágább festményének számító, a szaúdiak által 450 millió dollárért megvásárolt alkotás csupán Leonardónak tulajdonított mű. Ez azt jelenti, egy neves szakértő vizsgálatai szerint az adott művész készítette, de ezt a megállapítást szélesebb szakértői kör konszenzusa nem erősítette meg.
Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy milyen jogi, politikai és szakmai vitákba ütköztek a Louvre kurátorai az olasz hatóságokkal a Vitruvius-tanulmány kölcsönzése kapcsán.
Olasz-francia kultúrháború dúl Da Vinci egyik legismertebb művéért
Az Italia Nostra olasz kulturális örökségvédelemmel foglalkozó egyesület álláspontja szerint a Vitruvius-tanulmányt sérülékenysége miatt nem szabad Velencéből elszállítani. A Louvre október 24-én nyíló nagyszabású kiállításán ugyanis folyamatosan olyan erős fény érné a képet, ami rontana az állapotán. Az olasz bíróság döntése tehát a kulturális szervezet érveit fogadta el.
Október 16-án az olasz bíróság másodfokú döntése a Louvre-nak kedvezett. A több mint 500 éves rajz sorsa tehát a megnyitó előtti utolsó pillanatban dőlt el. A bíróság végül zöld utat adott ahhoz, hogy Velencéből Párizsba szállíthassák a rendkívül sérülékeny grafikát.
