Ligeti Miklós szerint Magyarország jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” áll szemben, amely több ügyben gyenge érveléssel és nem a kiszolgáltatottak oldalán működött. A Transparency International jogi igazgatóját négy másik jogásszal együtt alkotmánybírónak jelölte a Tisza, a parlamenti bizottság pedig hétfőn mind az öt jelöltet támogatta. Öt pontban mutatjuk be, mi történik most a testület körül, és milyen döntések változtatták meg alapjaiban az Alkotmánybíróság helyzetét 2010 után.
1. Öt új alkotmánybíró érkezhet, Ligeti pedig már a meghallgatásán a testület „újraépítéséről” beszélt
A parlament igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága hétfőn támogatta a Tisza mind az öt alkotmánybíró-jelöltjét: Ligeti Miklóst, Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot. Megválasztásukról kedden dönthet az Országgyűlés.
A legélesebben Ligeti fogalmazott. Azt mondta, az Alkotmánybíróságot az elmúlt években „foglyul ejtették”, ezért vissza kell adni a testület méltóságát, és újra kell gondolni a működését. Saját alkalmasságát többek között azzal indokolta, hogy az elmúlt tizennégy évben sok tapasztalatot szerzett abban, milyen helyzeteket teremt, amikor a hatalom szerinte nem tartja tiszteletben a jogszabályokat.
A többi jelölt is hasonló irányról beszélt. Chronowski Nóra a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot emelte ki, Kovács András György a rendszerváltás utáni Sólyom-féle alkotmányossági gyakorlat újraélesztéséről beszélt, Orosz Árpád Gábor pedig azt mondta, független és hiteles bírák nélkül nem lehet visszaépíteni a testületbe vetett bizalmat.
