5. A Fidesz saját korábbi korlátozása 2026-ban már ellene fordult
Ennek a tizenhárom évvel korábbi döntésnek 2026-ban különös következménye lett.
A Tisza-kormány 17. Alaptörvény-módosítása többek között megszüntette Sulyok Tamás államfői megbízatását, tizenkét éves korlátot vezetett be az országgyűlési képviselői pályára, és ismét 70 éves felső korhatárt állapított meg az alkotmánybíráknál. A Fidesz–KDNP képviselői az Alkotmánybírósághoz fordultak, de a testület érdemi tartalmi vizsgálat nélkül visszautasította a beadványokat.
Éppen azért nem vizsgálhatta meg, hogy a módosítás tartalmilag alkotmányellenes-e, mert ezt a lehetőséget a 2013-as szabályozás kizárta. A helyzetet a Contextus korábban úgy foglalta össze, hogy a Fidesz saját korábbi szabálya ütött vissza az Alkotmánybíróság előtt.
Ez egyben azt is megmutatja, miért nem elég öt új alkotmánybírót megválasztani ahhoz, hogy Ligeti elképzelése szerint teljesen „újraépüljön” a testület. A bírák személye változhat, a testület szakmai kultúrája is átalakulhat, de több olyan hatásköri korlát továbbra is az Alaptörvényben marad, amelyet 2010 után építettek be.
A keddi szavazás ezért jóval többről szól öt új tisztségviselő megválasztásánál. Az új bíráknak egy olyan intézményben kellene visszaépíteniük a szakmai és társadalmi bizalmat, amelynek nemcsak összetétele, hanem mozgástere is alapvetően megváltozott az elmúlt másfél évtizedben.
