Lovász László a miniszterelnöki üzenetről és a CEU ügyéről
A visszaemlékezés egyik legélesebb pontja az a 2017-es találkozó volt, amikor Balog Zoltán egyenesen Orbán Viktor üzenetével érkezett az MTA elnökéhez, világossá téve az államháztartási és politikai háború irányvonalát. A kormányzati narratíva egyértelműsítette, hogy a CEU-t megregulázzák vagy külföldre kényszerítik, ami azonnali állásfoglalásra kényszerítette a magyar tudományos élet legfelsőbb vezetését. Hogyan lehetett volna elkerülni az Akadémia meghurcolását egy olyan szituációban, ahol a hallgatás legalább akkora erkölcsi kárt okozott volna, mint a nyílt kiállás? Az áprilisi kormányváltás egy új korszak reményét hozta el a tudományos élet szereplői számára, lezárva az intézmények és a kutatók elleni sorozatos, ideológiai alapú támadásokat. A kutatóhálózat visszaintegrálásának lehetősége önmagában azonban nem oldja meg azokat a mélyen gyökerező strukturális és finanszírozási válságokat, amelyek jelenleg is gúzsba kötik a magyar egyetemeket. Elegendő lesz-e a puszta intézményi átszervezés ahhoz, hogy a botrányosan alulfinanszírozott felsőoktatás végre elinduljon a nemzetközi felzárkózás útján?
A magyar tudomány legégetőbb problémái és a nemzetközi elszigetelődés
A hazai kutatói szféra egyik legkritikusabb problémája a folyamatos agyelszívás, hiszen a tehetséges magyar szakemberek tömegesen hagyják el az országot a jobb külföldi munkakörülmények reményében. A folyamat ráadásul teljesen egyoldalú, mivel a magyar intézmények képtelenek vonzó alternatívát kínálni a nyugat-európai, amerikai vagy ázsiai vezető tudósok számára. Milyen átfogó gazdasági és tudománypolitikai stratégiára lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország ne csak kibocsájtója, hanem célállomása is legyen a globális tudományos elitnek?
Kapcsolódó cikk
Ebben a vészterhes környezetben a volt elnök kifejezetten támogatandónak nevezte a Krausz Ferenc nevéhez kötődő Élvonal kezdeményezést, amely célzottan próbál külföldi kiválóságokat hazánkba csábítani. Az új tudásközpontok létrehozása és az ország bekapcsolása a világ tudományos vérkeringésébe olyan eszközrendszert igényel, amely független a mindenkori pártpolitikai csatározásoktól. Képes lesz-e a magyar államapparátus hosszú távon garantálni azt a kiszámítható és szabad kutatói közeget, amely elengedhetetlen egy ilyen nemzetközi szintű program sikeréhez?
Az interjú során a lap újságírója azt a kérdést is feltette az Abel-díjas, a Wolf-díjat, az Erasmus-érmet és a Helmholtz-érmet is birtokló matematikusnak, hogy köztiszteletben álló tudósként elvállalná-e a köztársasági elnöki pozíciót egy esetleges felkérés esetén.
A magyar tudományos élet jövője és az intézményrendszer autonómiájának helyreállítása a következő időszak legfontosabb szakpolitikai kihívásai közé tartozik. A volt MTA-elnök őszinte helyzetértékelése és a múltbéli politikai nyomásgyakorlások feltárása egyértelművé teszi, hogy a hazai kutatói elit bizalmának visszaszerzéséhez a transzparens és független működési feltételek maradéktalan biztosítására van szükség. A nemzetközi elismertségű kutatók tapasztalatai és a közelmúltban tapasztalt politikai fordulatok együttesen határozhatják meg a magyar tudomány új fejlődési irányvonalát.
Kapcsolódó cikk