A Magyar Orvosi Kamara élesen bírálta a kormány döntését.
Akár 5 millió forintos bírságot is kaphat egy háziorvos
Mint beszámoltunk róla, december végén, 29-én megjelent a Magyar Közlönyben egy új rendelet, amely szerint a kormány döntése értelmében 2022 januárjában minden háziorvosnak kötelező lesz legalább egy hétvégét vállalnia, amikor koronavírus elleni oltásokat ad be.
Hogy ez melyik hétvége lesz, azt a háziorvos választja ki, de azt előtte a megyei oltási bizottsággal egyeztetnie kell. A háziorvosnak emellett gondoskodnia kell arról, hogy az oltási időpontokról a lakosság értesüljön. Amennyiben egy háziorvos nem tesz eleget a kötelezettségének, 30 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjedő egészségügyi bírságot kaphat.
A Magyar Orvosi Kamara szerint nem lesz hatásos az intézkdés
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) közleményben kritizálta a döntést. Mint írták, minden háziorvosi szolgáltató megütközéssel fogadta a György István államtitkár erről szóló felkérését, ahogy Müller Cecília tisztifőorvos elrendelő határozatát és Kásler Miklós miniszter utasítását is.
Szerintük nem éri el a kellő és elvárt hatást ezen intézkedés, illetve nem látnak rugalmasságot a döntéshozók részéről sem.
Az várható, hogy viszonylag kis számú beteg fog jelentkezni ezeken az oltási napokon. Amennyiben a döntéshozó hagyott volna több rugalmasságot az oltás szervezésében, praxisközösségenként, telephelyenként hagyta volna megszervezni ezt, akkor a vakcinagazdálkodás szempontjából könnyebben kezelhető lett volna ez a helyzet
– mondta Soós Zoltán, a MOK Háziorvosi Csoport vezetője az RTL Híradónak.
A közleményben arra is kitértek, hogy a háziorvosok ősszel már beadták a harmadik adag oltást a legtöbb olyan páciensnek, akik csak a háziorvosi rendelőbe tudtak elmenni az oltásért.
Sok vakcina kerülhet a szemétbe
Mint ismert, a felbontott oltónayag csak 6 óráig használható fel, és azon oltóközpontokban, ahol kevesen jelentkeznek, nem fogy el a vakcina. Szerintük az oltóanyag racionális felhasználása megoldhatatlan, szinte biztos, hogy nagy mennyiségű oltóanyagot kellene felhasználatlanul kidobni. „Ne feledjük, amikor a háziorvosi rendszerre terhelünk feladatot, azt döntően idős korú, nyugdíjkorhatárhoz közeli, vagy azon túli, koruknál fogva is fokozottan veszélyeztetett orvosokra terheljük, akik többségében eddig is derekasan kivették a részüket a pandémiás védekezésből” – írták a közleményben.
Kapcsolódó cikk
Dombóvári István: Ha nincs a háziorvosom, belehalok a koronavírus-fertőzésbe
A MOK Háziorvosi Csoportja ezért azt javasolja, hogy járási oltó- és tesztközpontokat hozzanak létre, amiket függetlenítenek az alapellátástól és szakellátástól.
Ezzel a háziorvosok és a szakrendelők is vissza tudnának térni elmaradt szűrési gondozási feladataikhoz, melyek elmaradása szintén jogos lakossági panaszokat generál. Egyben a mentőszolgálat is jelentősen felszabadulhatna a tesztelési feladatok alól
– írták.
Nem tudja mindenki vállalni a páciensek visszahívását
A MOK a közleményében Kásler azon előírását is kifogásolta, miszerint a háziorvosoknak vissza kell hívni azon pácienseiket, akiknek nem tudták fogadni a hívásaikat. Soós szerint a legtöbb rendelőben csak olyan vezetékes telefon áll rendelkezésükre, amely nem írja ki a hívószámot. Az ilyen készülék nem tartozik az alapfelszereltséghez a rendelőkben.
Az RTL Híradónak nyilatkozó Késmárky András háziorvos szerint a betegeket minden esetben vissza kell hívni, hiszen “nem tudhatjuk, milyen problémával keresett bennünket”. Mint mondta a Híradónak, “ha ezt elszalasztjuk, a beteg életével is játszhatunk akár”.
Az EMMI továbbá arra is kötelezi a háziorvosokat, hogy valamennyi esetben, amikor koronavírus-fertőzés gyanúja állhat fenn, végezzenek gyorsteszteket – ha szükséges, akkor a betegnél. A MOK-nál azt mondták, emiatt sok orvos megfertőződhet, így kieshet az ellátásból. A Híradónak megszólaló Késmárky is egyetértett ezen érvvel.
Kapcsolódó cikk