Családtámogatási reform és az adókulcsok átalakítása
A bejelentett csomag alapján a minimálbér szintjén a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékról 9 százalékra mérséklődik, és minden 680 ezer forint alatti keresettel rendelkező munkavállaló adóterhe csökkenni fog, ami a számítások szerint több mint kétmillió dolgozót érint kedvezően. A minimálbéresek esetében ez önmagában, egyéb emelés nélkül is évi 240 ezer forintos nettó többletet hagy a zsebekben. A kormányfő kijelentette: „a költségvetést nem lehet olyan ígéretekre alapozni, amelyek mögött nincsen valódi fedezet.”
A családi pótlék összegét 2008 óta tartó stagnálás után egy lépésben megduplázzák, amire 300 milliárd forintos forrást különített el a költségvetés. Ez az összeg az egygyermekeseknek évi 146 400, a kétgyermekeseknek 319 200, a három vagy több gyermeket nevelőknek pedig évi 576 ezer forint plusztámogatást garantál. Magyar Péter úgy fogalmazott: „Igazságosabbá tesszük az édesanyák adómentességét, s jelentősen megnöveljük, megduplázzuk a családi pótlék összegét, ami összességében egy jelentős segítség lesz a családoknak, és a korábbinál igazságosabban fogja támogatni a gyermekvállalást.”
A rendszerben ugyanakkor szigorításokat is bevezetnek: az édesanyák adómentességénél havi bruttó egymillió forintos jövedelmi plafont alkalmaznak, a kétgyermekes anyák esetében pedig negyvenéves korban maximálják a jogosultságot. A nyugdíjasoknál a minimálnyugdíj összege 120 ezer forintra emelkedik, a 13. és 14. havi ellátást megtartják, továbbá elindul a rászorulóknak szóló nyugdíjas SZÉP-kártya program is. A jóléti csomag mellett a kabinet a politikai kifizetőhelyeknek minősített intézmények felszámolásához is hozzányúlt, alapjaiban rajzolva át az önkormányzatok mozgásterét.
