Bérfejlesztés a közszférában és a szakszervezeti viták
A kabinet 670,7 milliárd forintot fordít ágazati béremelésekre a 2027-es évben, ami több mint 600 ezer közszférás dolgozót, köztük az oktatásban, az egészségügyben és a rendvédelemben tevékenykedőket érinti. A kormány tájékoztatása alapján a bruttó emelés és a célzott adócsökkentés együtt átlagosan mintegy 15–20 százalékos nettó növekedést garantál a területen. A részleteket bemutató eseményen készült hivatalos videófelvételen elhangzott, hogy a felsőoktatásban tapasztalható bérfeszültségek tompítására, köztük az ELTE oktatóinak rendezésére további 10 milliárd forintos külön keretet biztosítanak.
A miniszterelnök nyíltan reagált az érdekképviseletek elégedetlenségére, jelezve, hogy „Megérti a szakszervezetek kritikáit, és a kormány is magasabb béremelést szeretne”, azonban elismerte, hogy több területen még egy 25 százalékos felzárkóztatás sem oldaná meg azonnal a felhalmozódott gondokat. Magyar Péter aláhúzta, hogy a több évtizedes lemaradást lehetetlen egyetlen év leforgása alatt eltüntetni, miközben a költségvetés nem alapulhat megalapozatlan ígéretekre.
Kármán András kifejtette, hogy a várhatóan 3 százalékos jövő évi infláció mellett a tervezett bérdinamika kézzelfogható reálbér-emelkedést hoz. A tárcavezető leszögezte, hogy a megörökölt hiánypályát fokozatosan mérsékelni kell, ezért az állami intézményrendszerben szigorú gazdálkodást írtak elő, miközben a hiányszakmákban a helyi vezetők hatáskörébe utalják az emelt források elosztását. A bérfejlesztésnél jóval szélesebb kört érintett a minimálbér adózásának átalakítása, amely a 680 ezer forint alatti keresetűek zsebében hagyott kézzelfogható többletet.
