Az utolsó pillanatban, hétfőn nyújtotta be a parlamentnek az idei év módosított költségvetését a Pénzügyminisztérium. A Kármán András vezette tárca által előterjesztett jogszabálytervezet számai alapján meglehetősen borús kép rajzolódik ki az államkassza helyzetéről: a 49 025 milliárd forintos kiadási főösszeggel és 41 915 milliárdos bevételi oldallal kalkuláló büdzsé több mint 7100 milliárd forintos lyukat mutat a büdzsé egyenlegében. A számítások szerint az eredetileg tervezett bevételek ugyan 2352 milliárd forinttal növekednek a friss adatok alapján, a kiadások ezzel párhuzamosan 5244 milliárddal ugrottak meg az elszámolások során. A pénzügyi átrendeződés részleteit elsőként a Szeretlek Magyarország ismertette – írta meg a Szeretlek Magyarország.

A Pénzügyminisztérium indoklása szerint a költségvetés drasztikus átszabására azért volt szükség, mert az új vezetés által elrendelt átvilágítások egy tarthatatlan, 8,3 százalékos hiánypályát tártak fel. Az átvilágítási folyamatok és a korábbi kormányzati kötelezettségvállalások felülvizsgálata az államigazgatás más területein is folyamatban van, ahogyan a 1284 milliárdot szerzett vissza az állam elnevezésű folyamat során az alapítványi vagyonok visszavétele is zajlik. Az államkassza helyzetét értékelve Bod Péter Ákos közgazdász korábban úgy fogalmazott, Orbánék „szuperválságot” hagytak maguk után, amelynek a pontos mértékével az új vezetés is csak most szembesül. A kormány álláspontja szerint a benyújtott módosítás pusztán a valós helyzetet és az átláthatóságot tükrözi, meglátásuk szerint ugyanis a korábbi kabinet jelentős kiadási tételeket nem szerepeltetett a büdzsében, miközben a választások előtti költekezéssel súlyos pénzügyi helyzetet idézett elő.

Elszálló kiadások és hazahozott uniós források: így számol Kármán András tárcája

A bevételi oldalon tapasztalható növekmény döntő részét a korábban zárolt, de mostanra sikeresen hazahozott európai uniós források adják. Az uniós programokból származó bevételeket az eredetileg várt 1800 milliárd forint helyett immár 3708 milliárd forintra tervezi a tárca. Ugyanakkor az adóbevételek terén jelentős elmaradások mutatkoznak az előző vezetés túlzottan optimista kalkulációi miatt: a társasági adóból közel 250 milliárddal, a jövedéki adóból 220 milliárddal, míg az általános forgalmi adóból mintegy 400 milliárd forinttal folyhat be kevesebb a kincstárba a korábban rögzített számoknál.

A kiadási tételek ezzel párhuzamosan messze meghaladták az előzetes várakozásokat. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások több mint 1400 milliárdos növekedéssel 1770 milliárd forintra emelkedtek, a rendkívüli és egyéb kiadási sorokra pedig ezer milliárddal többet, összesen 1540 milliárd forintot kellett különíteni. A kényszerű kiadásnövekedések és a vagyoni elszámolások nem egyedülállóak a jelenlegi államháztartási korrekcióban; a költségvetési és gazdasági szféra átvilágítása nyomán korábban a Bayer Construct csődeljárása is felszínre hozta a több százmilliárdos állami követeléseket.

Havaria Alap és lefaragott hiánycél az év végére

A Pénzügyminisztérium a benyújtott módosításban a tartalékok összeget is jelentősen megemelte: a 756 milliárd forintos növelésből 500 milliárd forintot egy újonnan létrehozott Havaria Alapba irányítanak. A kormányzati indoklás szerint ez a keret szolgál majd az aszálykárok, valamint az esetlegesen felmerülő energiaválsággal kapcsolatos kihívások operatív kezelésére. Magyar Péter miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is arról beszélt, hogy a költségvetés júliusban évtizedek óta nem látott többlettel zárt, ami szerinte a lopás és a pazarlás megszüntetésének köszönhető.

A most parlament elé tárt makrogazdasági pályamódosítással a kormány az év végére 7,5 százalékos szintre szorítaná vissza a költségvetési hiányt a korábban megállapított 8,3 százalékos valós pályáról. Emlékezetes, hogy a 2025 nyarán eredetileg elfogadott költségvetési törvény még 3,7 százalékos hiánycélt határozott meg, ám a tavaszi választásokat megelőző időszakban elköltött összegek következtében az államkassza az év első pár hónapjában az egész esztendőre tervezett hiánykeret 91 százalékát kimerítette. A módosító csomagról a parlament az elkövetkező hetekben dönt.