Végleg lakat került a nem felsőoktatási tevékenységet végző közérdekű vagyonkezelő alapítványok feje tetejére kanyarított intézményi konstrukcióra. A Miniszterelnökség hétfői tájékoztatása alapján a kormány befejezte tizenhat ilyen alapítvány felszámolását. A bürokratikus papírmunka vége nem kevésbé bürokratikus, ám annál beszédesebb számokban öltött testet: a hivatalos közlés szerint legalább 1284 milliárd forintnyi vagyon feletti rendelkezési jogot rántott vissza a Kincstár a magánjogi alapítványi struktúrákból a közvetlen állami ellenőrzés alá – írta a Szeretlek Magyarország.
A kabinet olvasatában a lépéssel egy kifejezetten átláthatatlan rendszer felszámolása zárult le, ami egyben az utolsó komoly akadályt is elhárította a befagyasztott brüsszeli uniós források megszerzése elől. A papíron alapítványi célokra kiszervezett vagyon visszatérése a gyakorlatban persze nem csupán elvi kérdés. Az intézményi kasszák leltára pontosan megmutatja, milyen komoly gazdasági hátország épült ki a megnevezett szervezeteken keresztül az elmúlt években.
Részvények, készpénz és ingatlanok a közérdekű vagyonkezelő alapítvány mérlegében
A visszaszálló vagyontömeg túlnyomó többségét nem absztrakt célok, hanem nagyon is konkrét eszközök képezik: több mint 845 milliárd forintot vállalati részesedések teszik ki. Ezen felül közel 162 milliárd forintnyi készpénz, mintegy 89 milliárd forintnyi értékpapír és csaknem 88 milliárd forint értékű ingatlan került vissza az államkincstár felségterületére. A visszavett vagyon közel háromnegyede mindössze három kiemelt szervezeten futott keresztül: a legnagyobb szeletet, csaknem 575 milliárd forintot a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kezelte, ezt követte több mint 262 milliárddal a MOL–Új Európa Alapítvány, valamint megközelítőleg 108 milliárd forinttal a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány.
A pénzügyi átfedések felszámolása máris megindult a vállalati szférában. A MOL–Új Európa Alapítvány a megszüntetési folyamat részeként hétfőn már vissza is ruházott az olajvállalatra és annak leányvállalatára egy csaknem 43 millió darabos MOL-részvénycsomagot. A nagytőkés mozgások mögött a korábbi kormánypárti elit által delegált kuratóriumi vezetés is kénytelen volt felállni a pozíciókból. Az MCC élén korábban Orbán Balázs, a Fidesz-kormány miniszterelnökének politikai igazgatója állt, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt Lázár János vezette, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt Áder János volt köztársasági elnök, míg a Magyar Kultúráért Alapítványt Demeter Szilárd irányította.
Brüsszeli mérföldkövek és a Terror Háza lezáruló szakasza
Az alapítványi struktúra leépítése nem áll meg a tisztán gazdasági intézményeknél, hiszen a kultúra és az emlékezetpolitika területeit is elérték a törvényi változások. Egyebek mellett lezárult a Terror Háza Múzeumot működtető szervezet önálló története is. Schmidt Mária a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a népszerű Bonanza Banzai-slágert idézve úgy fogalmazott, hogy „valami véget ért, valami fáj”. A főigazgató részletezte a változásokat, kiemelve, hogy „2026. szeptember 1-jén a Terror Háza Múzeum eddigi huszonnégy éves történetének egy szakasza lezárul”, ugyanis „a múzeumot működtető, 1999-ben alapított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány megszűnik.” Az intézmény feladatait a Kulturális Vagyonkezelő Kft. veszi át.
A távozó főigazgató összegzésében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben a szakmai közösség munkájának középpontjában a történelmi igazságtétel állt, és úgy fogalmazott: „A magyarországi diktatúrák történetének bemutatása volt a legfontosabb feladatunk”. Schmidt Mária hozzátette, hogy véleménye szerint elengedhetetlen volt, hogy a társadalom „szembenézzen a náci és a kommunista rendszer és azok bűnös vezetőinek és kiszolgálóinak gonoszságával”. A Miniszterelnökség tájékoztatása alapján a tizenhat közérdekű vagyonkezelő alapítvány teljes felszámolásával az állam szerint végleg elhárult az utolsó akadály az európai uniós források felszabadítása elől a Szeretlek Magyarország beszámolója szerint.
