Minisztériumi forráselvonások és költségvetési zárolások
A 2026-os költségvetés módosítási tervezetének legélesebb vitát kiváltó pontja a tárcáknál elrendelt közvetlen megtakarítási kötelezettség. A dokumentumok alapján mintegy 300 milliárd forintos forráselvonás szerepel a tervezetben, amely szinte valamennyi minisztériumi tárcát és háttérintézményt érinti. A bürokráciacsökkentésre és az állami működési költségek lefaragására hivatkozó lépést a kritikusok túlságosan radikálisnak tartják.
A Pénzügyminisztérium érvelése szerint a tárcáktól visszavont összegek egy részét a haváriaalapba csoportosítják át, míg a fennmaradó részt közvetlenül a hiány csökkentésére fordítják. A döntés ellenértékeként a minisztériumoknak fel kell függeszteniük több tervezett beruházást és dologi beszerzést, ami a közigazgatás napi működésében is fennakadásokat okozhat.
Elemzők rámutatnak, hogy az ekkora léptékű elvonás komoly igazgatási feszültségekhez vezethet a következő költségvetési évben. A szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az operatív keretek szűkítése veszélyeztetheti a közszolgáltatások minőségét és a megkezdett fejlesztési programok befejezését. A meglévő beruházások befagyasztásán túl a vagyon- és tőkejövedelmek sem kerülik el a szigorítást. A tervezet célzottan a bizalmi vagyonkezelőkre csap le, miközben öt korábbi adónemet végleg eltörölnek.
