A békéltetés helyett a nyílt tárgyalás felé halad az ügy
A vádhatóság tájékoztatása szerint a sértett kezdeményezhetné a közvetítői eljárást, amely egyezség esetén mentesíthetné a terheltet a büntetőjogi következmények alól. Ennek azonban szigorú jogi és személyi korlátai vannak a gyakorlatban.
„A közvetítői eljáráshoz többek között a terhelt olyan beismerésére is szükség van, amelynek általában nemcsak a tényekre, de kifejezetten bűnössége elismerésére is ki kell terjednie” – mutatott rá a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, Tóth Mihály. Mivel a kormányfő a sértettet továbbra is provokátornak tekinti, és fenntartja korábbi nyilatkozatait, a bűnösség ilyen jellegű elismerése kizárható.
A szakértők rámutattak arra is, hogy az eljárás bírósági szakaszában sem feltétlenül szükséges személyes jelenlét: a bírói gyakorlat szerint az ilyen súlyú ügyeket gyakran tárgyalás mellőzésével, büntetővégzéssel bírálják el. Magyar György szerint ugyanakkor a miniszterelnök egy pénzbírság esetén is ragaszkodna a nyilvános tárgyalás megtartásához, hogy a pulpituson fejthesse ki álláspontját az eljárás hátteréről. A nyílt tárgyalás felvállalása mögött Virág Andrea politológus szerint olyan rendhagyó stratégia körvonalazódik, amely a parlamenti mandátumot fenyegető jogi kockázatokat is sajátos megvilágításba helyezi.
