Magyar Péter az alkotmányos intézmények vezetőinek a mozgásterét is szűkíti
A beérkezett civil javaslatok alapján a kabinet jelentősen lerövidítette az igazságszolgáltatási vezetők megbízatási idejét, így az Alkotmánybíróság tagjai 12 helyett csupán 9 évig, míg a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökei 9 helyett 6 évig maradhatnak a posztjukon az újraválasztás lehetősége nélkül. Megteremtheti-e ez a szigorított időkeret, párosulva a 70 éves korhatárral és a bírák visszahívási jogával, azt a független igazságszolgáltatást, amelyet a kritikusok szerint az előző korszakban teljesen maga alá gyűrt a politika? A reformcsomag kiemelt eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása, amely a korábbi rendszer haszonélvezői által kimenekített állami javak visszavételét kapta fő feladatul. Milyen jogi és gazdasági eszközökkel tud majd operálni ez az újonnan felálló hatóság, amikor az offshore-hálózatokba vagy alapítványokba rejtett nemzeti vagyon felkutatása és visszaperlése lesz a mindennapi munkája?
A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése is az új tervezet része
A sarkalatos törvények körének drasztikus szűkítése mellett a jogalkotók megszüntetik a Költségvetési Tanács vétójogát, megelőzve ezáltal, hogy a testület a büdzsé blokkolásával ellehetetlenítse a mindenkori kormány működését. Nem rejt-e magában túlzott fiskális kockázatot az a döntés, amely kiveszi a külső pénzügyi kontroll leghatékonyabb fegyverét az államháztartási folyamatok felügyeletéből?
Kapcsolódó cikk
A tervezet az adminisztratív struktúrába is belenyúl, megszünteti az önálló Országgyűlési Őrséget az egységes rendészeti igazgatás megteremtése érdekében, és visszaállítja a megye elnevezést a vármegyék helyett. Hogyan fogadja majd a lakosság és a közigazgatási apparátus ezt az újabb szimbolikus arculatváltást a mindennapi hivatali ügyintézés során?
A társadalmi egyeztetés során több tízezer állampolgár mondta el a véleményét a tervezetről, amelyet a kormányzat nulla forint közpénzből valósított meg, szemben az előző adminisztráció tízmilliárdokat felemésztő nemzeti konzultációival.
A 17. alaptörvény-módosítás benyújtása csak a bevezető lépése annak a nagyszabású közjogi folyamatnak, amelyet a Tisza-kormány az őszi parlamenti szezonra időzít. A miniszterelnöki ígéret szerint az új, végleges magyar alkotmány kidolgozása egy olyan átfogó társadalmi részvétellel zajló folyamat lesz, amely végleg lezárja az előző évtizedek zárt ajtók mögött hozott politikai paktumainak a korszakát.
Kapcsolódó cikk