A hatos kartonok és a mágnesszalagok jelentése
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kormányfő már korábban ismertette az ügynökakták és a mágnesszalagok nyilvánosságra hozatalának menetrendjét. A most bemutatott hatos karton az állambiztonsági hálózat alapvető nyilvántartó lapja volt, amely a beszervezés legfőbb körülményeit rögzítette. Cseh Gergő Bendegúz levéltári főigazgató és a kormányfő nyomatékosította, hogy a karton létezése önmagában még nem bizonyítja a tényleges ügynöki tevékenységet.
Az ÁBTL szakmai tájékoztatása szerint a hatos kartont olyan személyekről is kiállították, akiknek a beszervezése végül meghiúsult, vagy akik azonnal megtagadták az együttműködést. Ezért a karton puszta megléte nem azonos a jelentéstétellel.
A tárlaton a B-naplókat is elővették, amelyek az egykori hírszerzők adminisztratív útját összegezték, rögzítve a hálózati kapcsolat kezdetét, lezárását és annak indokát. Ezzel párhuzamosan a mágnesszalagok hálózati adattárának digitalizált mentéseit is bemutatták a kormánypárt képviselőinek.
A korabeli dokumentumok között felbukkant például Csurka István B-dossziéja is, amelyben a lap alján a „népi demokráciához loyális” minősítés szerepelt. Bár az egykori politikus korábban azt állította, hogy internálása alatt a szabadulásért írt alá, de sosem jelentett, az M-21445 számon jelölt munkadosszié és a későbbi bejegyzések vitákat váltottak ki.
A levéltár megállapítása szerint az állambiztonsági iratanyag ráadásul nem maradt hiánytalan: jelentős részük 1956-ban veszett el, később a vezetői aktákat selejtezték, a legnagyobb iratmegsemmisítési hullám pedig a rendszerváltás hónapjaiban zajlott le.
A feltöltött nyilvántartások mögül azonban hiányoznak a legfontosabb iratok, a konkrét jelentéseket őrző munkadossziék. Milyen kényes szempont miatt döntött úgy Magyar Péter, hogy ezeket visszatartja az online felületről?
