34 éve várt erre az ország – Magyar Péter most bejelentette, hogy október 22-én megnyílnak az ügynökakták, és ezzel teljesül a rendszerváltás egyik legfontosabb beváltatlan ígérete.
Magyar Péter kedd este Facebook-bejegyzésben közölte: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal egyeztetett az ügynökakták és a hírhedt mágnesszalagok titkosításának teljes feloldásáról. A dátum szimbolikus: október 22., egy nappal az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt. „Az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt egy nappal teljesítjük a rendszerváltás egyik legfontosabb ígéretét: nyilvánosságra hozzuk és kereshetővé tesszük a meglévő iratanyagot” – írta a leendő miniszterelnök, hozzátéve, hogy vizsgálóbizottságot is felállítanak az 1988 és 2000 közötti privatizáció „szabad rablásának” haszonélvezőit feltárására.
Kapcsolódó cikk
„Megdőlt a hit, hogy mindig igaza van” – Orbán Viktor régi frakciótársai most először mondták el, mit gondolnak valójában a mandátumdöntésről és a Fidesz jövőjéről
Azok szólaltak meg Orbán Viktor mandátumdöntéséről, akik a legjobban ismerik: egykori fideszes elvtársak, akik még a kilencvenes évek patkóján ültek mellette – és amit mondtak, az nem kíméletes.
Az ügynökakták megnyitásának kérdése 34 éve húzódik megoldatlanul. Az iratok jelenleg csak az érintetteknek és akkreditált kutatóknak hozzáférhetők – a nagyközönség számára csak akkor kérhető ki más személy anyaga, ha azt bíróság közszereplőnek nyilvánítja. Schiffer András, a korábbi LMP-s politikus a parlamenti pályafutása alatt legalább harminc alkalommal kezdeményezte az aktanyilvánosságot – mindannyiszor eredménytelenül, mivel a Fidesz-többség rendre elutasította.
Miért nem nyitották meg eddig – és mi változott most
Az ügynökakták zárva tartásának oka sosem volt egyszerű: a rendszerváltás kompromisszumos jellege miatt mind a régi, mind az új politikai elite érdeke volt, hogy bizonyos ügyek a homályban maradjanak. Az Orbán-kormányok különösen következetesen akadályozták meg a teljes nyilvánosságra hozatalt – miközben szelektívan, politikai célokra fel-felhívtak figyelmet egyes aktákra. A Sajtóklubban Bayer Zsolt a napokban maga mondta ki: az ügynökakták nyilvánosságra hozatala „sláger” lett – de hozzátette, hogy ami kutatható volt, azt az elmúlt évtizedekben kutatók már feldolgozták.
Kapcsolódó cikk
„Magyar érdekeket eláruló” – Magyar Péter most nyilvánosan blokkolta Szijjártó Péter parlamenti karrierjét: nem ülhet be az Országgyűlés alelnöki székébe
Magyar Péter kedd reggel egyetlen mondattal blokkolta Szijjártó Péter parlamenti karrierjét – és aki azt hitte, hogy a volt külügyminiszter az ellenzéki padsorokból csendes szereplő marad, azt most alaposan meglepte a leendő miniszterelnök.
Most azonban a helyzet alapvetően megváltozott. A Tisza Párt kétharmados többsége lehetővé teszi az államtitkok törvényi kereteinek gyors átírását – és Magyar Péter egyértelművé tette, hogy él ezzel a lehetőséggel. „Ezzel a lépéssel 34 éve adós a politikai elit, nem véletlenül. Nem véletlenül, hiszen eddig így nem derülhetett ki, hogyan és kik lopták szét első körben az országot 1990 körül” – fogalmazott.
A privatizációs vizsgálóbizottság – az igazi bomba
Az ügynökakták bejelentése mellett Magyar Péter egy másik, talán még robbanékonyabb lépést is kilátásba helyezett. Vizsgálóbizottságot hoznak létre az 1988 és 2000 közötti privatizáció és spontán privatizáció „szabad rablásának haszonélvezőit” feltárására, beleértve az esetleges állambiztonsági és pártállami érintettségüket. Ez a bizottság olyan neveket és összefüggéseket hozhat felszínre, amelyek nem csupán a kommunista korszakot, hanem a rendszerváltás utáni első évtizedet és az akkori politikai-gazdasági elit felemelkedését is érintik.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter édesanyja Deutsch Tamás posztja alatt vágott vissza: „Bűncselekmény elkövetésével vádolt” – írta határozott véleményében.
Magyar Péter édesanyja nem hallgatott – és amit Deutsch Tamásnak üzent, az egyszerre volt jogi pontosítás, személyes visszavágás és nyilvános leckéztetés.
Tarjányi Péter elemző korábban figyelmeztetett: az ügynökaktákat „nem lehet felelőtlenül kinyitni.” Három feltételt nevezett meg: teljes körű, politikailag semleges nyilvánosságot, rendezett keretek közötti folyamatot, és valódi következményeket. „A múltat nem lehet örökké zárva tartani. De kinyitni sem lehet felelőtlenül” – fogalmazott, jelezve, hogy a szimbolikus gesztus önmagában nem elegendő – a társadalmi feldolgozáshoz intézményi keretek is kellenek.
Magyar Péter október 22-re időzítette az ügynökakták megnyitását – egy nappal az 1956-os forradalom 70. évfordulója elé, abban az évben, amikor a rendszerváltás maga is 36 éves lesz. A dátumválasztás nem véletlen: az üzenet egyértelmű.
Az ügynökakták megnyitása önmagában történelmi pillanat lesz – de a valódi tétje a privatizációs vizsgálóbizottság munkájában rejlik. Ha az 1988 és 2000 közötti időszak „szabad rablásának” haszonélvezői valóban névvel és bizonyítékkal kerülnek a nyilvánosság elé, az nemcsak a múltat rendezi, hanem a jelenről is sokat elárul. Október 22. tehát nemcsak a kommunista besúgóhálózat leleplezésének napja lehet – hanem annak is, hogy kik gazdagodtak meg abból, ami ezután következett.
Kapcsolódó cikk
„Politikai befolyás alóli felszabadítás” – Magyar Péter most bejelentette az új kulturális és társadalompolitikai minisztereket
Magyar Péter egy Facebook-bejegyzéssel szinte teljessé tette a Tisza-kormány névsorát – és a kulturális tárca élére kerülő Tarr Zoltán kinevezése azonnal vitát váltott ki arról, mit jelent a kultúra „politikai befolyás alóli felszabadítása”.
