Exitadó és tízéves követés a határátlépők ellen
Sokan az adóügyi illetőség külföldre költöztetésében láttak menedéket, de a Pénzügyminisztérium tervezete erre határozott védelmi rendszert épített ki. A magyar állampolgárok a vagyonadó szempontjából továbbra is belföldi illetőségűnek minősülnek, amíg nem élnek igazoltan legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön.
A távozást megkísérlőkre emellett egy új fizetési kötelezettség is vár, amely 2027. január 1-jétől „adóügyi illetőség változásából származó jövedelem” megnevezéssel kerül be a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe. A Sine Qua Non Trust Zrt. megfogalmazása szerint „A vagyonadó a birtoklást adóztatja, az exitadó a távozást.”
A Bérfigyelő tájékoztatása alapján az 500 millió forint feletti vagyonelemek vagy legalább 20 százalékos cégrészesedések esetében a felhalmozott, még nem realizált hozam után 15 százalékos exitadót vetnek ki. Az Európai Unió tagállamaiba költözők ugyan kamatmentes halasztást kapnak a tényleges eladásig, ám az Unión kívülre, például Dubajba vagy Svájcba távozóknak azonnal fizetniük kell.
Az adóelkerülési szándékkal sietősen külföldre költözők ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján léphet fel. A hatóságok a tartózkodás valós jellegét vizsgálják, beleértve a család lakóhelyét, a rezsifogyasztást vagy akár a bankkártya-használatot.
Magyar Péter a Telexnek adott korábbi interjújában nyomatékosította az állam szigorú hozzáállását a gyanús ügyletekhez: „Ha azt látja, hogy valaki adóelkerülési céllal kezdte átrendezni a vagyonát, strómanokra írta vagy külföldre vitte, annak lesz következménye.”
A szabály azonban már azzal is elérheti a célja egy részét, ha a költözést fontolgatók végül túl kockázatosnak találják a távozást – ismertette a Telex.
