A brüsszeli uniós csúcstalálkozóra érkezve Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy az Európai Tanács ülésének margóján személyes, négyszemközti megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A diplomáciai egyeztetés kiemelt tétje a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvhasználati jogait érintő ukrán törvénymódosítás gyakorlati végrehajtása, miközben a magyar kormányfő a 2028–2034-es uniós költségvetési javaslatot jelenlegi formájában elfogadhatatlannak minősítette a túlzott nemzeti hozzájárulások miatt.

A hivatalos diplomáciai menetrendekben azonban a „margón lebonyolított” tárgyalás ritkán jelent tágas tárgyalótermet és kényelmes bőrkanapékat. Az Európai Tanács Justus Lipsius és Europa épületeinek szűk folyosóin a két delegáció mozgása gyorsan logisztikai rémálommá alakult, ahol a testőrök, a tolmácsok és a folyosón cirkáló tudósítók gyűrűjében minden egyes méterért meg kellett küzdeni.

A magyar miniszterelnök megigazította a fehér inge gallérját, majd türelmetlenül a mellette álló protokollfőnökre pillantott.

– Hol van most pontosan? – kérdezte fojtott hangon Magyar Péter.

– A hármas liftnél látták, miniszterelnök úr – suttogta a protokollos egy gyűrött papírlapot szorongatva. – De mire odaértünk, átment a sajtófolyosóra.

– Zöldben van? – hajolt közelebb a kormányfő.

– Mindig zöldben van, miniszterelnök úr.

A magyar delegáció lendületesen megindult a márványburkolatú folyosón, ám a sarkon azonnal feltűnt egy Hír TV-s logóval ellátott mikrofon szivacsa, amelyet egy elszánt tekintetű riporter tolt előre a kordonok között.

Keresd a zöld pulóvert!

– Miniszterelnök úr! Igaz, hogy a parlamentben kötelezővé teszi a szondáztatást, miközben a kormányülés jegyzőkönyveit fideszes paragrafussal titkosítja? – kiáltotta a mikrofont szorongató kormánypárti riporter, miközben az operatőre majdnem felborította az Európai Bizottság egyik kihelyezett szendvicsállványát.

– A drogszondát kifejezetten az önök frakciójának találtuk ki, tegnap még támogatták is – vetette oda Magyar Péter lépésből, miközben a testőre finoman, de határozottan elterelte a kamerát. – Most viszont egy államférfival van dolgom.

– De ott jön valaki zöldben! – kiáltotta a magyar stáb operatőre, aki a miniszterelnök saját élő videóját próbálta függőleges képarányban tartani.

Magyar Péter megtorpant. A szemközti ajtón valóban egy kapucnis, olívazöld felsős alak lépett ki, két megtermett biztonsági ember kíséretében.

– Volodimir! – lépett előre széles mosollyal a magyar miniszterelnök, kinyújtott kézzel.

– Nem Volodimir, elnök úr, én a litván klímaügyi államtitkár vagyok – nézett rá döbbenten a zöld pulóveres férfi, miközben megigazította a szemüvegét. – De örülök, hogy támogatja az erdőtelepítési kvótánkat.

– Nagyszerű munka, tartsák meg a lombokat – lépett hátra hűvösen Magyar Péter, miközben a háta mögött az ukrán tolmács zihálva megérkezett egy lepecsételt kék dossziéval.

– Elnézést, miniszterelnök úr, az elnök úr nem arra ment – mondta a tolmács tört magyarsággal. – Ő most a büfé mellett próbál eszpresszót inni, de a folyosót lezárta egy román operatőr.

A félreértés azonnal újabb problémát szült: a magyar sajtós stáb már élőben streamelte a litván államtitkár vállát, miközben a Hír TV riportere egyre hangosabban követelte a helyszíni alkoholteszt bemutatását, közvetlenül az Europa épület harmadik emeleti kávéautomatája felé sodródó biztonsági kordon előtt.